Horváth László közölte: az ügy "vihart kavart az elmúlt két hétben, amelyet számos pontatlanság, ferdítés, félre- és belemagyarázás, sőt néha hazugság kísért".

Emlékeztetett: a perben 2019 szeptemberében a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletet hozott, és közel 100 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte az iskola volt és jelenlegi fenntartóját. Ennek nagyobb része, több mint 82 millió forint az előbbit, tehát a helyi önkormányzatot, míg a többi a hatvani tankerület terheli - mondta. Az ítélet végrehajtási kötelezettsége január 2-án "élesedett be", miután a Kúria indoklás nélkül elutasította a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztésére beadott kérelmet.

A jogszabályok szerint a kártérítési kötelezettséget 15 napon belül, azaz január 17-ig teljesíteni kell - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy

a kártérítésre kötelezettek ezt nem tudják megtenni.

Amennyiben a helyhatóság kifizetné a kétévi saját bevételének megfelelő összeget, az csődközeli helyzetet teremtene Gyöngyöspatán, és a kistérségi feladatok ellátását veszélyeztetve a környező településeket is nehéz helyzetbe hozná - fogalmazott.

A tankerület ugyancsak nem rendelkezik a rá kirótt kártérítési kötelezettség összegének megfelelő, szabadon elkölthető forrással - tette hozzá a fideszes politikus.

Horváth László

a bírósági döntést igazságtalannak, egyoldalúnak, túlzónak, rombolónak és felelőtlennek nevezte, mert nem mérlegeli a következményeket.

A kifizetési határidő lejárta előtt érezhetően nő a feszültség: az érintett családok várják a megítélt pénzt, az önkormányzat és a tankerület pedig nem tud fizetni, és ha betartják a rájuk vonatkozó törvényeket, nem is fizethetnek - jegyezte meg.

Közölte: a peranyagot tanulmányozva megalapozottnak tűnik az az álláspont, amely szerint a bírósági eljárásban több olyan hiba történt, amely végül érdemben befolyásolta a döntést és annak kimenetelét.

Az indoklásban például szerepel, hogy a szegregáció az éringtett cigány tanulóknak maradandó lelki sérülést okozott, ám a bíróság nem adott teret arra, hogy ezt igazságügyi szakértő bevonásával, bizonyítási eljárás keretében vizsgálják - mondta Horváth László.

Hasonlóan járt el annak a "súlyos megállapításnak" a kapcsán is, amely szerint az érintett gyerekek életesélyei jelentősen romlottak az elkülönített oktatás miatt - tette hozzá.

Mindezek mellett a bíróság azt sem vette figyelembe, hogy a kártérítésre jogosult tanulók közül többen évente száz tanórát meghaladó ideig - azaz összesen közel egy hónapon át - hiányoztak az iskolából - húzta alá.

Egyúttal "lesöpörte az asztalról" azt az alperesi indítványt is, amely a kártérítést nem készpénzben, hanem oktatási-képzési lehetőségek biztosításával kívánta teljesíteni - mondta Horváth László.

Rámutatott: ennek "lett volna létjogosultsága, ha az ügy nem a pénzről, hanem az oktatásban esetlegesen bekövetkezett hátrány megszűntetéséről, vagy mérsékléséről szól".

Az országgyűlési képviselő felszólította a pert kezdeményező alapítványt, hogy

a fizetési határidő leteltével ne tegyen további jogi lépéseket, és ne kérje az ítélet végrehajtását.

Egyszersmind ne okozzon több kárt, ne sodorjon csődbe egy települést, és tanúsítson önmérsékletet politikai céljai elérésében - közölte a fideszes politikus.

Bejelentette:

pénteken egyeztetést kezdeményez a felek között, hogy a kártérítést készpénzfizetés helyett oktatási-képzési lehetőségek biztosításával lehessen rendezni.

Amennyiben az egyeztetés sikerrel zárul, a diákok számára idegennyelvi, informatikai, illetve szakképesítést biztosító képzéseket, vagy beilleszkedést és életvezetést segítő, lelki traumák feldolgozását támogató foglalkozásokat szerveznének, amelyek közül ők szabadon választhatnának - mondta Horváth László.

Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja az ügyben világos és egyértelmű: "a felzárkózás útja a cigányság számára is a tanuláson és a munkán keresztül vezet, és minden olyan megoldás támogatandó, amely nem bántja az igazságérzetet és nem rúgja fel a társadalmi békét" - közölte.