Darák Péter emlékeztetett a legfőbb jogi testület egy tavalyi iránymutatására, amelyben arra hívta fel az érintett bírók figyelmét, hogy a feltételes szabadság nem jár alanyi jogon az elítélteknek.
A győri gyermekgyilkos ügyével összefüggésben megjegyezte: bár az illetékes bíró több szakértői véleményt is figyelembe vett,
sokszor nem lehet előrelátni az elkövető kiengedésének következményeit. Senki sem látja, mi lakik egy emberben.
Hozzátette: az illetékes jogi szereplők elfogadták az ítéletet. Darák Péter a nem jogerősen szabadlábra helyezett úgynevezett skálás gyilkos ügyében a folyamatban lévő ügyre tekintettel nem kívánt nyilatkozni.
A Kúria elnöke úgy fogalmazott, a bűncselekmény súlya határozza meg az óvadék alkalmazását egy adott ügyben. Mint mondta, a Kúria egyértelmű iránymutatást adott ebben a témában a legfőbb ügyész indítványára. Hozzátette:
a döntés nem visszamenőleges hatályú, tehát nem vonatkozik a dunai hajóbaleset okozásával gyanúsított hajóskapitány ügyére.
A gyöngyöspatai szegregációs üggyel kapcsolatban közölte: a Kúria még nem döntött a kártérítési ügyben. A bírósági ítéleteket bíráló politikusi megnyilatkozásokkal összefüggésben Darák Péter úgy vélte: az érintetteknek tisztában kell lennie nyilatkozatuk társadalmi súlyával. A Kúria elnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
a közéleti szereplők véleményei nem korlátozhatják és nem befolyásolhatják a bírákat.
A fogvatartási körülmények miatti kártérítések ügyében a Kúria elnöke felidézte, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságon született ítéletek nyomán még Trócsányi László igazságügyi minisztere kezdeményezett hazai jogalkotást. A bíróságok a 2017-ben életbe lépett törvény alapján járnak el, és mostanra született már annyi ítélet, hogy az érintett gyakorlatot esetlegesen megvizsgálják.