Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Nyitókép: Pixabay

Meglepő jelenség tapasztalható a magyarországi örökbefogadásoknál

Egy szempont nem változott: minél fiatalabb egy gyermek, annál nagyobb az esélye arra, hogy családba kerüljön.

Ötödik éve emelkedik az örökbefogadások száma Magyarországon - derül ki a KSH Magyarország, 2018 című kiadványából. A 2013-as mélypont után, amikor is 726 gyermeket adtak örökbe, emelkedés indult a statisztikában, így 2017-ben a négy évvel korábbinál 41 százalékkal több - összesen 1025 - örökbefogadás történt Magyarországon.

Újabb, jelentősebb változás az is, hogy több év után 2015 volt az első olyan év, amikor több szülő várakozott gyermekre, vagyis többen akartak örökbe fogadni, mint ahány örökbe adható gyermek szerepelt a nyilvántartásokban.

A KSH adatai szerint 2017-ben több mint 2700 házaspár vagy egyedülálló rendelkezett alkalmassági határozattal.

A nyilvántartott örökbe fogadható gyermekek száma ugyanebben az évben 1972 volt. Közülük

283-an voltak 3 évesnél fiatalabbak, a 3 és 9 éves korosztályban 611 gyermeket tartottak nyilván, míg az örökbe adható gyermekek nagyobb csoportját a 10 évesnél idősebb gyermekek tették ki,

2017-ben 1078 tíz évesnél idősebb gyermek volt örökbe adható.

A 2017-ben engedélyezett 1025 örökbefogadás 64 százaléka nevelésbe vett gyermeket érintett, és 36 százaléka történt közvetlenül a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján.

A statisztikai adatokból egyértelműen kiderül, hogy minél fiatalabb egy gyermek, annál nagyobb az esélye arra, hogy családba kerüljön. Az életkornál is

nagyobb visszatartó erő azonban az, ha a gyermek tartós betegséggel vagy fogyatékossággal él. 2017-ben a nyilvántartásokban szereplő gyermekek közül minden harmadik

tartozott ebbe a kategóriába.

A KSH adatközlése arra is kitér, hogy ezek a gyerekek a szülő részéről nem csak nagyobb figyelmet igényelnek, az is számít, hogy nevelésük több kiadással jár. Örökbe adásukat sem könnyíti meg, hogy főleg vidéken az oktatásukhoz szükséges intézményhálózat is hiányos.

Az adatközlés arra is kitér, hogy 2017-ben a legtöbb gyermek (133) a fővárosban, 132 Borsod-Abaúj-Zemplén, 131 Pest, 87 gyermek pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében került örökbefogadó szülőkhöz.

A KSH adatai szerint

folyamatosan nő a külföldre történő örökbeadások száma és aránya is:

3 év alatt számuk a duplájára, arányuk 16-ról 23 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben az 1025 örökbefogadásból 234 esetben külföldi állampolgár volt az örökbefogadó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

„Minden nap egy kicsivel jobbnak lenni” – Mi lehet Norvégia titka?

Minden nap csak egy kicsit fejlődni és egymást irigység nélkül segíteni – ez a norvég sikersorozat receptje a sportéletben és azon túl is. A többi között erről beszélt az InfoRádióban a 10-szeres magyar válogatott futballista Kovács Péter, aki kitért a Bodö/Glimt Bajnokok Ligája-menetelésére is.

Robert Fico nem akar Ukrajnában találkozni Zelenenszkij elnökkel

A szlovák miniszterelnök pénteken telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ő és Orbán Viktor miniszterelnök szakértői küldöttséget akar küldeni a Barátság kőolajvezeték állapotának megvizsgálására – jelentette a TASR szlovák állami hírügynökség a kormányfő Facebook-bejegyezését ismertetve.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Nagy változásról született döntés Brüsszelben, és ez a magyar árampiacra is hatni fog

Tavaly év végén született egy elsőre talán kevéssé izgalmasnak tűnő, de az európai villamosenergia-rendszer és a magyar árampiac jövőjét is befolyásolni képes jelentős változásról szóló döntés. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) ugyanis decemberben jóváhagyta az európai villamosenergia-átviteli rendszerirányítók (TSO-k) által 2025 nyarán benyújtott javaslatot, amelyben az úgynevezett kapacitásszámítási régiók európai rendszerének módosítását indítványozták. Cikkünkben kifejtjük, hogy mit jelent mindez, mi a változtatás célja és miért jó Magyarországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×