Infostart.hu
eur:
391.83
usd:
338.47
bux:
123477.04
2026. március 20. péntek Klaudia
Diákok kitöltik a feladatlapokat a központi írásbeli felvételi vizsgán az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015. január 17-én. Ezen a napon 480 intézmény 499 vizsgahelyszínén tartják a középfokú iskolák központi írásbeli felvételi vizsgáit a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára. Orosházán 260 fiatal ír felvételit.
Nyitókép: Rosta Tibor

Nagyot esnek idén a felvételi ponthatárok

Kommunikáció szakon 440 pontról 400-ra, a jogászoknál 440 pontról 350-re zuhan az alsó határ.

Az idén ismét többen juthatnak be a felsőoktatásba, miután számos népszerű szak ponthatára csökken - írja a Magyar Nemzet.

Az ősszel induló képzésekre február 15-ig kell beadni a jelentkezéseket, az előzetes pontszámok pedig megkönnyítik az esélylatolgatást.

63 intézmény bő 7000 képzése közül lehet választani, igaz, a fiatalok többsége évről évre ugyanarra a negyven-ötven közkedvelt szakra jelentkezik. A népszerűségi listát évtizede vezető

gazdálkodás és menedzsment szakra pél­dául tavaly tízezernél is többen szerettek volna bekerülni.

A felvételi eredményeket idén is július közepén hirdeti majd ki a szakminisztérium.

Előzetes pontszámokat 2013-ban határoztak meg először, akkor még csak 16 szakon, ma viszont már 31 alapszakon és tíz osztatlan képzésen tudható előre a bejutási küszöb, és jó hír a felvételizőknek, hogy a pontszámok sokat csökkentek a kezdetekhez képest. Míg néhány évvel ezelőtt az érintett képzések többségéhez 430–460 közötti pontszámra volt szükség a maximális ötszázból, most sok szakhoz már 310-320 pontot is elég összegyűjteni, négyszáz feletti pontszámra pedig nincs is szükség. Tavalyhoz képest jelentősen enyhültek a követelmények többek közt a jogászképzésben, ahol a korábbi 440 helyett mind­össze 350 pont lesz a minimum.

Igaz­ságügyi igazgatás képzésen 424 helyett 350 lett a ponthatár. ­Kommunikáción 440-ről négyszáz pontra, pszichológián 435-ről négyszáz pontra változott a pontszám, de érinti a könnyítés a nemzetközi gazdálkodás, illetve nemzetközi tanulmányok szakokat is, ahol a korábbi 420 és 455 helyett most már csak négyszáz pontra lesz szükség.

A leendő lótenyésztők tíz-, a gyógyszerész hallgatók ötpontos könnyítést kaptak,

és további képzéseken is lesz csökkentés.

Általános orvosi szakon marad a 380 pontos követelmény, az építészmérnöki vagy a szociológiaképzést választók pedig 330 pontos minimummal számolhatnak. Agrármérnöki és erdőmérnöki szakra várhatóan háromszáz pont is elég lesz.

A sikeresen felvételizők száma egyébként folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban: tavaly 112 ezer jelentkezőből csaknem 79 ezer fiatal jutott be az általa megjelölt képzések valamelyikére, míg a 2018-as felvételi csak 75 ezernek sikerült, egy évvel korábban pedig 72 ezren iratkozhattak be.

Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×