Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Áder János köztársasági elnök (b) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2) lerója kegyeletét a ravatalnál Horváth János, az Országgyűlés egykori korelnökének temetésén a cecei Református temetőben 2019. december 19-én. Az életének 99. évében november 25-én elhunyt Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Végső búcsút vettek Horváth Jánostól

Horváth János formálni akart, a világot és benne önmagát, hogy egy szabad és független hazában mindenki szabad és független polgár lehessen - fogalmazott a köztársasági elnök az Országgyűlés egykori korelnöke temetésén a Fejér megyei Cecén.

Áder János azt mondta: Horváth János abból a korból jött, "amikor a szabadságot senki sem örökölte meg az előtte járóktól, és minden nemzedék megtapasztalta annak fájó hiányát".

Történelmi és személyes tapasztalatból tudta, hogy milyen a szabadságot megszerezni és milyen könnyű elveszíteni

- hangsúlyozta. Hozzátette: Horváth János erkölcsi tekintélyével "ma is példaként áll előttünk".

Az államfő Horváth Jánost nemes szándékú mezőföldi emberként, elismert közgazdászprofesszorként jellemezte, akit egész életében a felebarátokra irányuló figyelem, a közösségi érzés vezetett. Az összetartó vidéki közösség élménye, a hazaszerető patriotizmus egy életre meghatározta jellemét - mondta.

Felidézte: Horváth János a második világháborúban az életveszélyt is vállalta, a Szabad Élet Diákmozgalom nyomdásza lett, százezres példányban nyomtatott a nyilasok ellen, a függetlenségért kiáltó írásokat. Ezért halálra ítélték, a kivégzés elől csak az utolsó órákban sikerült megszöknie.

Azonban visszanyert személyes szabadságát a közös szabadsággal együtt akarta kiteljesíteni, a Gestapo börtönéből kijutva azonnal a romokból új országot építők közé állt. 1945-ben országgyűlési képviselő lett a kormányalakító Független Kisgazdapárt küldötteként. Angyalföldön Kádár János ellenében szerzett mandátumot - tette hozzá a köztársasági elnök.

Áder János kiemelte: Horváth János a kommunista diktatúra szemében éppoly szálka lett, mint a korábbiban volt. Letartóztatás, kirakatper, Andrássy út 60., kényszermunka és háromévi rabság után, amikor 1956-ban ismét esély volt arra, hogy a szabadság közös és teljes legyen, Horváth János az Országházban munkára jelentkezett.

November elején a forradalom küldöttjeként New Yorkba utazott, hogy rávegye az Egyesült Államok és a Szovjetunió ENSZ-képviseletét: folytassanak párbeszédet Magyarországról, de kudarcba fulladt kísérlete után már nem tudott visszatérni.

Amerikában 45 évesen újra tanulni kezdett, doktorált a Columbián, három egyetem hívta meg professzornak, Ronald Reagan amerikai elnökhöz pedig munkakapcsolat fűzte. Miután hazatért, bő fél évszázaddal azután, hogy először lett képviselő, 1998-ban ismét a magyar Országgyűlés tagja lett.

Horváth János a köztársasági elnök szerint a magyar parlamentarizmus évszázados kultúráját hozta el.

Négy cikluson keresztül 785 felszólalás, 31 önálló indítvány, 95 nem önálló indítvány jelezte munkabírását - méltatta Áder János.

"Bármilyen feladatkörben dolgoztam, mindig ugyanazon értékeket: a magyar függetlenséget, a patriotizmust, a népi gondolatot képviseltem" - idézte búcsúzóul Horváth János szavait a köztársasági elnök.

Az életének 99. évében november 25-én elhunyt Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke.

Horváth Jánost a cecei temetőben református szertartással búcsúztatták. A temetésen a köztársasági elnök mellett részt vett Kövér László házelnök, valamint számos politikus és közéleti szereplő is.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×