Megemelte a bírák és ügyészek illetményét az Országgyűlés, miután rendkívüli ülésén módosításokkal újból elfogadta az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt. Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok.
A képviselők 132 igen, 4 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett hagyták jóvá az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló, ki nem hirdetett jogszabályt. Igennel a Fidesz és a KDNP szavazott, a Jobbik képviselő tartózkodtak, az LMP-sek pedig nemmel szavaztak, a szavazáson nem vett részt az MSZP és a Párbeszéd, a DK-frakció távol maradt a parlamenti üléstől.
A kormány novemberben döntött arról, hogy három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben.
Vita a visszaküldött törvényről
Az egyfokú járási hivatali eljárásokról szóló, az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.
Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: fő cél, hogy a hatósági eljárás megindítása és a bírósági döntés között a lehető legrövidebb idő teljen el, ezért szerinte indokolt a járási és kerületi hivatali eljárások egyfokúvá tétele.
A múlt héten már elfogadott, ám az államfő által visszaküldött javaslat vitája során több megalapozott bírálat fogalmazódott meg, amelyet a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata orvosolt volna, ezt azonban nem fogadta el a Ház. Így pontatlan javaslat született.
Az újonnan benyújtott módosító csomag azonban biztosítja, hogy a törvény illeszkedjen a hatályos jogrendszerbe.
Balczó Zoltán (Jobbik) emlékeztetett az államfő levelére, amely szerint az egységes bírói joggyakorlat kialakítása szempontjából fontos az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi megbecsülése. Furcsának ítélte, hogy az államfő arra bíztatja a parlamentet, hogy másképp szavazzon egy törvényről.
Hozzátette: a Jobbik szerint is szükséges a bírák fizetésének emelése, de az is, hogy ők magas minőségi képzést kapjanak. Ezért javaslatot adtak be többek között a felsőoktatásban dolgozók bérének emelésére.
Szerinte az elnök emellett aktívan legitimál olyan jogalkotást, amely nem biztosítaná a képviselőknek az alkotmányos jogot, hogy egy kérdésről lelkiismeretük szerint döntsenek. Mint mondta, a béremelés nem függ össze az egyfokú járási hivatalokkal kapcsolatos törvénnyel.
Kifejtette: pártja támogatja az illetményemelést, ezért az összegző módosító csomagot támogatják, az egyfokú eljárások kialakítását azonban nem. Szerinte ezért nem tudnak lelkiismeretük szerint szavazni a végszavazásnál.
Azt mondta: külön, négyötödös támogatást igénylő, házszabálytól eltérő eljárással kellett volna a béremelést a Ház elé hozni.
Keresztes László Lóránt (LMP) elmondta: pártja támogatja a bírák béremelését, kifogásolta azonban azt az eljárást, ahogyan az a Ház elé került.
Megjegyezte ugyanakkor: még az egyeztetési kötelezettségnek sem tett eleget az előterjesztő. Méltatlannak tartja, hogy igen szerteágazó szabályozásban, és az év végi "törvényalkotási cunamiban" hozták azt a Ház elé - mondta -, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem lehet az egyes pontokról külön szavazni, például a bírók béremeléséről.
Fontosnak nevezte a Jobbik javaslatát, amely más területeken indítványozott béremelést és döbbenetesnek ítélte, hogy arra a törvényalkotási bizottságban nemet mondtak a kormánypárti képviselők.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) arról beszélt, hogy a Fidesznek a zaklatási ügy "mantrázása" sokkal többet ér, mint a győri gyermekgyilkossági tragédia. "Ez az elégtelen rendszer felelőssége, az elégtelen egyfokú eljárások - amelyek következnek - rendszerének a betegsége" - mondta, a felelősök felkutatást sürgetve a győri tragédia ügyében.
Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, a Jobbik módosító javaslatai túlterjeszkedőnek minősültek.
Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár zárszavában azt mondta, a törvényi jogalkotási előírásoknak megfelelően került a javaslat a Ház elé.
Az alkotmánybírákkal kapcsolatos megjegyzésre úgy reagált: teljesen természetes folyamat, hogy ha lejár az alkotmánybírák megbízatása, akkor "bebocsátást nyerhetnek" a bírósági szervezetbe. Csúsztatásnak nevezte azt az állítást, amely szerint ezen keresztül a kormányzat a bírói függetlenséget veszélyeztetné.
Völner Pál egyúttal visszautasította Varga-Damm Andrea felszólalását, mert szerinte a jobbikos képviselő napi politikai haszonszerzésre használt fel egy mindenkit megrázó emberi tragédiát. Nyilvánvaló, hogy ha van felelőse az ügynek, akkor őt felelősségre vonják - tette hozzá, kijelentve: "ezt bármiféle összefüggésbe hozni azzal az (...) előttünk lévő törvényjavaslattal, amely messzemenően nem erről szól, szerintem ez a legalja".