A "nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját", vagyis a PISA-mérést a legfejlettebb országokat tömörító OECD a kilencvenes évek végén hívta életre. Ez a legismertebb rendszer arra, hogy sztenderd teszttel mérjék a tanulók teljesítményét. A nagyszabású programban az OECD-tagországokon kívül számos partnerország is részt vesz. A mérést 3 évente végzik el.
A teszteket kitöltők a természettudományos, a matematikai és a szövegértési kompetenciáikról adnak számot.
A magyar diákok a 2018-as mérésen a 2015-öshöz képest
- szövegértésből 470-ről 476 pontra,
- matematikából és természettudományos műveltségből egyaránt 477-ről 481 pontra
javítottak. A javulás minimális, és inkább stagnálásnak tekinthető annak fényében, hogy a magyar diákok egyik eredménnyel sem érik el az OECD-átlagot.
Az OECD részletes elemzést is közölt a beérkezett adatok alapján, többek között olyan fókusszal is, mint a hátrányos helyzetű diákok és települések eredményei, a nemek közti eltérések vagy a karriertervek.
Néhány témával kapcsolatban Magyarországot is megemlítették
Az elemzés rámutatott, hogy a nagyon rosszul teljesítő diálok egy-egy meghatározott iskolatípusban vagy földrajzi területen találhatók. Ez a magyar oktatási rendszeren kívül a németre, a szlovákra, a hollandra és a törökre is jellemző.
A rossz háttérből érkező gyerekek adott iskolatípusokba tömörülnek.
Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben függ az iskolai teljesítmény a szociális háttértől. Jól példázza ezt, hogy
átlagosan 170 pont különbség van Magyarországon a legrosszabb és a legjobb szociális háttérből származó gyerekek szövegértési teljesítménye között.
Magyarországon a lányokat kevésbé motiválják, hogy matematikából vagy természettudományokból jól teljesítsenek - ebben a többi országhoz képest nálunk kiemelkedő a gyerekek nemek szerinti megkülönböztetése.
Az is kiderült, hogy
csökkent a szövegértési képességekben a nemek közti különbség, de nem a fiúk teljesítménye javult, hanem a lányoké romlott.
Továbbra is távol vagyunk a 2000 előtti szinttől
Magyarország az összesített rangsorban
- matematikából a 2003-as 25.-ről 2012-re a 37. helyre esett vissza, és ezen a helyezésén 3 évvel később sem sikerült javítania.
- Olvasási készségek terén még többet romlott a 15 évesek eredménye: míg 2003-ban még a 23., 2015-ben már csak a 40. helyre volt elég a teljesítményük.
- A természettudományos műveltségben a 20. helyről a 35-re esett vissza Magyarország.
A 2018-as számok alapján a magyar diákok teljesítménye:
- szövegértésből 33. hely (+7 helyezés),
- matematikából 36. hely (+1),
- természettudományokból 32. helyezés (+3).
Az eredmények azonban meg sem közelítik a 2000-es években mért szintet.
Szövegértés | Matematika | Természettudományok | |
2003 | 482 | 490 | 503 |
2006 | 482 | 491 | 504 |
2009 | 494 | 490 | 503 |
2012 | 488 | 477 | 494 |
2015 | 470 | 477 | 477 |
2018 | 476 | 481 | 481 |