Idén augusztus 1-jével négy egészségügyi köznevelési intézmény került a Semmelweis Egyetemhez. Az iskolákban nappali rendszerű és felnőttoktatási formában is tanulhatnak a diákok. A fiatalok már 14 évesen az egészségügyi munka közelébe kerülhetnek – hangsúlyozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Akkor a fejlődésüknek azon stádiumában vannak, ami talán a legérzékenyebb.

A beteg iránti empatikus, talán csúnya, de altruista hozzáállással ekkor azonosulnak: maguk elé sorolják a beteget és hátravonulnak."

Az egyetem vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában hozzátette, hogy az iskolák egy új koncepció szerint működnek, a tanulók technikumszerű képzést kapnak.

"A négy középiskolai év mellé egy év gyakorlatot rendelnénk, ami már az egyetem klinikáin folyna, ezzel együtt képeznénk a szakdolgozókat. Innen persze lehet fölfele még a különböző érdeklődésnek megfelelően választani, dietetikussá, védőnővé, bármivé lehet válni. De az is lehetséges, hogy aki az ágy mellé szeretne kerülni, a betegellátásban szeretne dolgozni mihamarább vagy specializálódni intenzív, illetve gyermekellátásra, annak is megteremtsük a lehetőségét."

Az elmúlt évtizedekben ez a gyakorlat megszűnt – emlékeztetett Merkely Béla, aki hozzátette, hogy amikor a szakdolgozókat csak felsőfokú intézményben képezték, akkor korábban elkerültek a kórházi ágytól.

"És például a gyógyszeripar vagy a biotechnológiai ipar vette fel ezeket az embereket, a kórházakba viszonylag kevesen jelentkeztek, de a Semmelweis Egyetemnek most végre van négy középiskolája."

Merkely Béla szerint a fiatalok motivációját hosszú távon is fent lehet tartani. Ehhez a szakmának kellően érdekesnek kell lennie, és fontos, hogy a vezető bizonyos élethelyzetekben például rugalmasan kezelje a munkaidőt.

Azt is elmondta, a klinikum egyre inkább középpontba kerül, a kutatás és az innováció pedig még hangsúlyosabbá válik a Semmelweis Egyetemen.

"Ahhoz, hogy azt a hatalmas fejlődést, amit a technológia az orvostudománynak ad, valahogy ki tudják aknázni, ahhoz pénz kell. A bevételt kutatásból és innovációból lehet megteremteni.

Ezt tovább forgatva lényegesen tudjuk javítani a betegellátás minőségét."

Merkely Béla úgy fogalmazott: a Semmelweis Egyetem ezáltal a magyar betegellátás felfrissítő motorja lehet.

"Itt az új technológiák, az új módszerek bevezetése, ami legfőképpen az egyetem feladata. Ilyen szempontból nálunk koncentrálódik a tudás."

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója azt mondta: ahhoz, hogy egy intézmény az élmezőnybe tartozzon, legfőképpen jó szakemberekre van szükség. Ha pedig az egyetem kutatási színvonala erős, akkor visszatérhetnek a magyar kutatók.

"Azt gondolom, mi lennénk a mágnes a kérdésben. Ha egy ilyen típusú gyógyító, oktató, kutató, innovatív intézmény létezik, az az összes többi betegellátó intézményre pozitív hatással bír."

Az új technológiák néhány éven belül a közellátás részévé válnak, és mivel idővel a mindennapi tevékenység részét képezik, a költségük is jelentősen csökken – tette hozzá a SE rektora.