Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.58
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Az első szavazó és a szavazatszámláló bizottság tagjai urnazárás előtt a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Többen mentek el szavazni 9 óráig, mint 2014-ben

Vasárnap 9 óráig a választópolgárok 7,20 százaléka ment el szavazni - közölte honlapján a Nemzeti Választási Iroda. 2014-ben 9 óráig a választásra jogosultak 6,97 százaléka voksolt.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,2 százaléka (577 447 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 5,72 százaléka, 78 257 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 6,60 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 6,97 százalék voksolt 9 óráig.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 5,72 százaléka (78 257 választó) járult az urnákhoz.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×