eur:
402.66
usd:
371.93
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Az első szavazó és a szavazatszámláló bizottság tagjai urnazárás előtt a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Többen mentek el szavazni 9 óráig, mint 2014-ben

Vasárnap 9 óráig a választópolgárok 7,20 százaléka ment el szavazni - közölte honlapján a Nemzeti Választási Iroda. 2014-ben 9 óráig a választásra jogosultak 6,97 százaléka voksolt.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,2 százaléka (577 447 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 5,72 százaléka, 78 257 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 6,60 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 6,97 százalék voksolt 9 óráig.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 5,72 százaléka (78 257 választó) járult az urnákhoz.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Lassabb lesz idén a magyar repülőrajt - De mégis mit okoz ez?

Lassabb lesz idén a magyar repülőrajt - De mégis mit okoz ez?

Alig négy hónap után a kormánynak újra kellett számolnia a makrogazdasági pálya legfontosabb elemeit. Részletes vizsgálódásunkból kiderül: a valóságot lényegesen jobban tükröző, 2025-re vonatkozó makropálya elsődlegesen a beruházások romlására vezethető vissza, részben felelős a korábbiaknál mérsékeltebbre várt exportbővülés, de még a háztartások fogyasztási kiadásai is visszafogottabban növekedhetnek idén. Az biztos: a kormánynak nehezebb dolga van a költségvetési célok teljesítésével, főleg, ha az új (költségvetésben nem szereplő, de már bejelentett, valamint a még be nem jelentett) gazdaságpolitikai lépések deficitnövelő hatásait is tekintetbe vesszük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×