Magyarországon több mint 50 helyszínre szervezett programokat és várja az érdeklődőket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Egy-egy program rendszerint egy távcsöves, vagy teleszkópos megfigyelésből áll, esetleg egy rövid túrával kiegészülve, amelyek akár kisgyerekekkel is könnyedén megtehetők, mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, hozzátéve: valamint tartanak bemutató jellegű madárgyűrűzéseket, hogy a most vonuló énekesmadarak közül minél többet testközelből is be tudjanak mutatni.

Az Európai Madármegfigyelő Napok most már 26. alkalommal kerül megrendezésre Európában és néhány Közép-Ázsiai országban, amelyen az elmúlt évben 41 ország vett részt. Az esemény, amely hagyományosan október első hétvégéjén kerül megrendezésre,

egyben egy játékos verseny is a résztvevők között a rendezvényhelyszínek száma, a résztvevők száma, illetve a megfigyelt madárfajok példányszáma tekintetében.

Az akció vasárnap délután 4 órakor záródik.

Azonban nemcsak a szervezett rendezvények helyszínén lehet részt venni az említett játékban, hanem bárki által, bárhonnan elküldhető az észlelés a szombati és vasárnapi napon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kifejezetten erre az alkalomra szolgáló, okostelefonon is kitölthető űrlapja segítségével, tovább növelve ezáltal Magyarország esélyét, hogy nyerjen – hívta föl a figyelmet Orbán Attila.

A megfigyelési adatok elsősorban a látott madarak egyedszámára, és hogyha meg lehet határozni, akkor a fajra vonatkoznak. Az összesítések szerint például tavaly 41 ország viszonylatában első helyen a leggyakoribban megfigyelt madárfaj az erdei pinty volt, jóval több mint egymillió példánnyal, második helyen a seregély, harmadik helyen az apácalúd szerepelt – ismertette a szóvivő –, ezzel szemben Magyarországon első helyen a seregély, második helyen az örvös galamb, míg a harmadik helyen a nyári lúd végzett.

A madarak számát nézve tavaly Magyarország a harmadik,

Svédország a második, Hollandia pedig az első helyen végzett, amely utóbbi két északi országban hatalmas tömegekben élnek, költenek és vonulnak át például a ludak, ami magyarázattal szolgálhat a fajösszetételek versenyére, és hogy miért tudott ilyen előkelő helyezést elérni az apácalúd, jegyezte meg Orbán Zoltán.