Infostart.hu
eur:
390.54
usd:
337.94
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Választók leadják szavazatukat az európai parlamenti (EP) választáson a XI. kerületi Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskolában kialakított 56-os szavazókörben 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Külföldiek is indulnak az önkormányzati választáson, nem is kevesen

Az önkormányzati választáson 61 olyan jelölt indul, aki az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára, de van magyarországi lakcíme - közölte a Nemzeti Választási Iroda.

Az alaptörvény alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen.

Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe, továbbá akár helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek is lehetnek.

A Nemzeti Választási Iroda azt közölte: 61 olyan jelölt indul október 13-án, aki az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára, de van magyarországi lakcíme. A 61 jelölt 10 EU-tagország állampolgára:

a legtöbben Szlovákia, Németország és Hollandia állampolgárai,

de a jelöltek között vannak belga, görög, lengyel, olasz, osztrák, román és svéd állampolgárok is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×