Infostart.hu
eur:
391.83
usd:
338.47
bux:
123477.04
2026. március 20. péntek Klaudia
Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nyelvvizsgaközpontjában. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságán készül a nyelvoktatási stratégia, amely egyebek mellett a nyelvvizsgák rendjét is szabályozza.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Több ezer diák felvételije lehet veszélyben

Nem túl biztató a kép a kötelező nyelvvizsga bevezetése előtt egy évvel.

Egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől a felsőoktatási felvételi követelménye lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ha már idén érvényes lett volna ez a szabály, a diákok közel harmada pórul járt volna.

Alap és osztatlan képzésre összesen 60982 hallgatót vettek fel, közülük 41795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány.

A kötelező nyelvvizsga 19187 diák, vagyis 31 százalék felvételét gátolta volna meg

– írja a hivatalos adatok alapján a magyarnarancs.hu.

A bölcsészek 88 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, ez a legjobb arány. A legrosszabb a helyzet a művészetközvetítés területen tanulóknál: mindössze 35 százaléknak van vizsgája.

A pedagógusképzésbe felvettek mindössze közel felének, 53 százalékának volt nyelvvizsgája, mintegy 3500-an kiszorultak volna a felősoktatásból, ha már élne a szabályozás.

Az országos átlagot a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a BME, az ELTE, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Semmelweis Egyetem és egyedüli vidékiként a Szegedi Tudományegyetem haladta meg. A frissen felvett hallgatók felének nincs nyelvvizsgája az egri Eszterházy Károly Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, míg a rangsor végén 29 százalékos aránnyal a szegedi Gál Ferenc Főiskola áll.

A lap úgy tudja, a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga jövő évi bevezetését a felvételi eljárásban.

Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×