eur:
408.12
usd:
375.15
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Számlálóbiztos levágja a plombát a szavazóurnáról a szavazóhelyiség bezárása után, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Závecz Research: csak a megyei jogú városokban és a fővárosban lehet esélye az összefogó ellenzéknek

Az önkormányzati választások előtt két hónappal nagyobb sebességre kapcsoltak a pártok, némelyiknek, ha kis mértékben is, de sikerült növelnie táborát. A fővárosban szoros lehet a verseny a kormánypárt és az ellenzék között.

A Fidesz támogatottsága az EP-választásokat követően szűk határon belül hullámzik, most 32-ről 34 százalékra emelkedett.

Továbbra is a Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt, a múlt hónapban 10 százalék támogatta, ezúttal 9 százalék.

A harmadik helyért szoros a verseny: a Jobbik tábora egy hónap alatt minimálisan, 6-ról 7 százalékra bővült, az MSZP-é 5-ről 6 százalékra, a Momentumé pedig maradt 5 százalék.

Nem változott az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága – 2-2 százalékon állnak. A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos.

A pártnélküliek aránya az elmúlt egy hónapban kisebb lett, 34-ről 30 százalékra csökkent.

A biztos pártválasztói körben a Fidesz 53 százalékot ért el, a Demokratikus Koalíció 14 százalékos.

Az aktív szavazók csoportjában is közel van egymáshoz a Jobbik, az MSZP és a Momentum – az előbbinek 9, utóbbiaknak 7 százalékos a támogatottsága. A Mi Hazánk Mozgalom az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP és a Kétfarkú Kutyapártnak 2-2 százalékra, a Párbeszéd 1 százalékra - derült ki a ZRI Závecz Research Intézet augusztus első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából, amelyhez az adatokat augusztus 5-13. között rögzítették.

Vidéken még nagyobb a Fidesz előnye

A közelgő önkormányzati választásokon azok tudnak pártlistákra szavazni, akik nem Budapesten vagy nem megyei jogú városban laknak. Így október 13-án a lakosság több mint hattizedének lesz lehetősége nemcsak jelöltek révén, hanem közvetlen módon is kifejezni a pártpreferenciáját. Ha az érintett települések szavazóit vesszük alapul, akkor a Fidesznek még az országosnál is nagyobb előnye van, 38 százalék voksolna a kormánypártra. A kis, közepes városok és falvak csoportjában az ellenzéki pártok mindegyike 1-2 százalékponttal gyengébb, mint az ország egészében, összeadva sem lépik át a 25 százalékot. A kutatási eredmények alapján szinte biztosra vehető, hogy a megyei közgyűlésekben a kormánypártok adják majd a többséget.

Ahol lehet esélye az ellenzéki pártoknak

A megyei jogú városokban élesebb a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a közigazgatási kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan – 30 százalékot ér el. A versenytársak viszont valamivel jobbak: a DK 10, a Jobbik 9, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd 8 százalékon áll.

Ha utóbbi pártok összefogását a polgármesterekre és a képviselőjelöltekre leadott voksaikkal a szavazótáboraik is követik, akkor az ellenzék a megyei jogú városokban jobban szerepelhet, mint 2014-ben.

Akkor Szegeden és Salgótarjánban sikerült polgármester adniuk, ez most több nagyvárosban is elképzelhető.

A fővárosban lehet szoros verseny

A fővárosban az EP-választások óta eltelt havi felmérések adatait összesítve azt láthatjuk, hogy

a Fidesz 34 százalékos, de az ellenzék együttes támogatottsága egy kicsivel meghaladja azt, 37 százalék.

Ezen adatok alapján annyit állíthatunk, hogy bár feltehetően sok jelenlegi kerületi polgármestert újraválasztanak, a kerületek harmadában-felében szoros verseny lehetséges és a képviselőtestületek a mostaninál sokszínűbbek lesznek.

Az InfoRádióban Závecz Tibor úgy vélekedett, hogy csak 2-3 kerületben fog megváltozni a polgármester "politikai színezete", és a közgyűlésekben lehetnek patthelyzetek, nagyjából ugyanannyi ellenzéki és fideszes képviselővel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 06:50
×
×
×
×