eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orvosok és nővérek ellátnak egy koraszülött gyermeket a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház Gyermekosztályának Perinatális Intenzív Centrumában 2018. november 14-én. A koraszülöttek világnapja 2011 óta november 17-e, ezen a napon a 37. hét előtt született és a 2500 gramm súlyt el nem érő újszülöttek életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet.
Nyitókép: Balázs Attila

Minden ötödik dolgozó hiányzik az egészségügyből

A KSH szerint az egészségügyben 5 százalék körüli a szakemberek hiánya, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint kétszer-háromszor több az üres álláshely.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai egészségügy szakemberhiánya meghaladja az 5 százalékot. A 185 ezer álláshelyen 42 ezer orvos és 104 ezer szakápoló dolgozik. Az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozói álláshelyeknek pedig a 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2 százalékra rúg, a szakdolgozói állásoknak pedig több mint az 5 százaléka áll üresen.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése viszont a KSH adatainál kétszer-háromszor nagyobb szakemberhiányról tanúskodik. A legnagyobb szakemberhiány a közép-magyarországi régióban és Nyugat-Magyarországon érezhető. A főváros és a nagyobb városok a leginkább érintettek, ahol a legtöbb munkalehetőség van, és más ágazatok elcsábítják az egészségügyi pályáról a dolgozókat - mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.

A szakmai szervezet tavaly készült országos felmérése szerint az ápolásvezetők 15-20 százalékos szakdolgozói hiányról számoltak be. A válaszadóknak csupán a 4 százaléka gondolta megfelelőnek a szakdolgozói létszámot, a helyzet a legtöbb válaszadó szerint öt éven belül kritikussá válhat a nyugdíjba vonulók és a pályakezdők hiánya miatt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×