eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Mentők érkeznek egy beteggel a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Centrumába 2019. április 23-án. Az ápolók a triázs helységben osztályozzák a betegek állapotát, hogy biztonságossá tegyék a sürgősségi ellátást. A triázs rendszer célja, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn, az érkezéstől számítva öt percen belül regisztrálni, és tíz percen belül osztályozni kell. A betegeket öt súlyossági fokozatba sorolhatják, és ennek alapján döntenek az ellátásukról, valamint meghatározzák az ellátáshoz szükséges időt is.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Hiányosságokat talált az egészségügyben az ÁSZ

Hiányosságokat tárt fel a vészhelyzeti betegellátás ágazati irányításában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2015 és 2017 közötti időszakot érintő ellenőrzésekor.

Domokos László ÁSZ-elnöke az ellenőrzést összefoglalva azt mondta, a vészhelyzeti (sürgősségi) betegellátás rendszere a betegek számára folyamatosan hozzáférhető volt, azonban

nem volt biztosított, hogy a betegek az egészségi állapotuk által indokolt időn belüli ellátást megkapják.

A számvevőszék elnöke kitért arra, hogy az e területet érintő, nagy nyilvánosságot kapott esetek, problémák kivizsgálása nem történt meg a számvevőszéki ellenőrzés által érintett időszakban, valamint törvénysértőnek nevezte, hogy a betegek - túlnyomó részben - nem kaptak tájékoztatást a sürgősségi betegellátótól az ellátási kategóriába sorolás eredményéről, annak jelentőségéről és a várható várakozási időről sem.

Németh Erzsébet, a számvevőszék felügyeleti vezetője az ellenőrzés eredményéről elmondta, a vészhelyzeti, vagyis a sürgősségi betegellátás - így a mentés, a háziorvosi ügyelet és a kórházi sürgősségi osztályok - elérhetőek voltak a betegek számára; az ágazat irányításáért felelős miniszter az ágazati fejlesztési célokat meghatározta, ugyanakkor a tervezett fejlesztések pontos tartalmát, eszközeit és egyéb feltételeit nem.

A cselekvési terv nem tartalmazta az e terület fejlesztéséhez szükséges beavatkozások tárgyi, személyi és anyagi feltételeit, illetve az ágazatirányító a jogszabályi előírások ellenére nem gondoskodott a kitűzött célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről - ismertette.

Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a minimumfeltételek meglétét csak az adott (sürgősségi) osztály működési engedélyének kiadásakor vizsgálták, a folyamatos rendelkezésre állásnál már nem.

A mentés területét vizsgálva az ÁSZ megállapította, hogy e területen a mentés javítását célzó intézkedések - új mentőállomások építése, gépkocsik beszerzése, új mentésirányítási rendszer bevezetése - megvalósultak, azonban a 15 percen belüli kiérkezés idejének aránya, kis mértékben ugyan, de csökkent - mondta el a felügyeleti vezető.

Németh Erzsébet hozzátette, az ellenőrzött időszakban a mentőgépkocsik száma 12,9 százalékkal nőtt, így javult a 100 ezer lakosra jutó mentőgépkocsik száma.

A jelentés megállapította azt is, hogy voltak intézkedések az orvosi ügyeletek fejlesztése érdekében, megkezdődött a különböző sürgősségi szereplők közös informatikai rendszerének kiépítése, és a budapesti akut kórházi rendszer átalakítása.

Domokos László beszámolt arról, hogy lakossági kérdőíves felmérést is készíttetett az Állami Számvevőszék a sürgősségi betegellátás témakörében.

A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége - 86 százaléka - tisztában van azzal, mi tartozik a sürgősségi ellátás körébe.

A válaszadók 72,2 százaléka elégedett volt a mentőszolgálat által végzett sürgősségi ellátással, és 56,7 százalékuk úgy ítélte meg, hogy az ellátás számára elfogadható módon zajlott. A mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek majdnem fele válaszolta azt, hogy nem kellett 15 percet várni a mentőre, 36,4 százaléka válaszolta azt, hogy 15-30 perc között értek hozzá, míg 12,1 százalékuk mondta azt, hogy fél óránál is többet kellett várni a mentőre.

A kérdőíves lakossági felmérésben a megkérdezettek 30,3 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 15 perc alatt megkapta a sürgősségin a betegbesorolást, 23,3 százaléka 15-30 perc között, és 36 százalékuknak fél óránál többet kellett várnia erre.

Arra a kérdésre, hogy tájékoztatták-e, mely kategóriába sorolták az állapota szerint és hogy ez mit jelent, a betegek 61,7 százaléka nemmel felelt. Domokos László szerint ez utóbbi elfogadhatatlan, hiszen törvényi kötelezettség a beteget tájékoztatni az állapotáról.

Az ÁSZ-elnök kitért arra is, hogy a kormányzat tavaly elkezdte a sürgősségi betegellátás átalakítását, így a vizsgálat erre már nem vonatkozott. Az idén a sürgősségi ellátásban elindított változások és a triázsrendszer bevezetése már részben összhangban vannak az ÁSZ mostani jelentésében megfogalmazott javaslatokkal.

Az ÁSZ az ágazatért felelős miniszternek javaslatokat fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül kell intézkedési tervet készítenie.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:22
×
×
×
×