A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) több követelése is van a kormány felé a következő tanév előtt, ennek legfontosabb eleme a tisztességes fizetés – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Zsuzsa, az érdekképviselet elnöke.

"A PSZ is küzd az ötösért. Az egyik legfontosabb eleme az, hogy szeptemberben béremelést követeltünk a pedagógusoknak. A következő tanévtől

a minimálbérhez kötött vetítési alapot tartjuk szükségesnek, óraszámcsökkentést követeltünk, a többletterhek csökkentését és kiszámítható jogalkotást

– sorolta Szabó Zsuzsa, hozzátéve: azt, hogy szeptemberi béremelést követelünk, az egyszerűen nélkülözhetetlen."

A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy 2015 óta a minimálbérhez igazítva a pedagógusok számára hátrányosan alakul a bérhelyzetük.

"2014-ben az akkori minimálbér volt a pedagógusok bérének a számítási alapja. Ezt nevezzük mi tulajdonképpen vetítési alapnak. Igen ám, de ezt 2015-ben befagyasztották, miközben 101 500 forintról ez felment 195 ezer forintra 2019-ig. Tehát az elmúlt időszakban, azt tudom mondani, hogy 72 százalékkal emelkedett a bérminimum, amihez képest például a pályakezdőknek a bére csak 29 százalékkal emelkedett az oktatásban. Ez befagyasztva igen komoly veszteséget jelent.

Egy 45 év körüli kolléga, aki túl van minden minősítésen, akár nettó 100 ezer forint bruttót is veszíthet havonta,

egy pályakezdő kolléga pedig 50 ezer forintnyi bért veszít. Egy pályakezdő pedagógus esetében a 195 ezer forintnak 129 615 forint a nettója. Ebből kell életet indítania, családot alapítania, egy olyan létet élnie, amiben telik szakkönyvekre, továbbképzésre. Hát ez azért elég nehéz" – mutatott rá.

Szabó Zsuzsa arról is beszélt, hogy ősztől az eddigiekhez képest határozottabb lépésekre készül az érdekképviselet.

"Elfogyott a türelem,

ugyanis ezekről az érdekegyeztető tárgyalásokról mi azt gondoltuk, hogy nagyon komoly ülések, és kialakult egy kompromisszumhajlam a bérekre, óraszámokra. Akkor azt gondoltuk, hogy ez majd megjelenik a 2020-as költségvetésről szóló törvénytervezetben, a köznevelési törvény tervezetében. Mind a két dokumentum az elmúlt héten vált nyilvánossá, és egyikben sem láttunk semmit arról, amire szóbeli ígéretünk volt. Ekkor döntött úgy az országos vezetőség, hogy akkor úgy tekintjük, hogy a tárgyalások eredménytelenek" – ismertette Szabó Zsuzsa.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: az őszi akciósorozat mellett folytatják a tárgyalásokat a kormánnyal.

Alig van információjuk a készülő alaptantervről

A műsorban szó esett a készülő új Nemzeti alaptantervről is, amelyről a közoktatás legfontosabb szereplőinek szinte semmi információjuk sincs, állítja Szabó Zsuzsa.

"Azt kell hogy mondjam, hogy semmit nem tudunk. Hiszen mi is ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint a társadalom összes többi tagja, hogy gyakorlatilag, amit tudunk, az, hogy minden le van állítva, hogy minden titkos, nem lehet tudni, hogy hol tart ez az egész történet. Ez

azért nagyon veszélyes, mert állítólag 2020-tól bevezetnék.

Komoly aggodalmaink vannak, hiszen kerettanterveket kell addig kidolgozni, tankönyveket kell kidolgozni, azokat valahogy be kellene mérni, a kollégáknak fel kellene készülni és közben nem tudunk semmit. Azt sem, hogy éppen hol tart ez a történet."

A köznevelésért felelős helyettes államtitkár az elmúlt héten az InfoRádióban azt mondta, az alaptantervvel kapcsolatban, hogy zajlik a munkaanyag átdolgozása a beérkezett észrevételek alapján, különféle szakértői csoportok bevonásával.

Az érdekképviselet vezetője arról is beszélt, hogy milyen javaslataik vannak a Nemzeti Alaptanterv kapcsán.

"Mindenféleképpen szükséges a diákok terhein csökkenteni.

Azt gondolom, hogy az a stressz, ami ma éri a diákokat, annak nagyon komoly következményei lesznek. Kutatások bizonyították, hogy azok a diágok, azokat a gyerekeket, akiket folyamatos stressz ér, ők felnőtt korukban sokkal hajlamosabbak lesznek a depresszióra, és a különféle tudatmódosítószerek használatára. Mindenféleképpen a gyerekek terhelését csökkenteni kell. Ha végignézzük, hogy egy mai nyolcadikos gyereknek, ha beszorzom az óraszámát, körülbelül 200 órája van" – mutatott rá.

A diploma megszerzése után sokan elhagyják a pályát

Szabó Zsuzsa hangsúlyozta, hogy a pedagógusok utánpótlását nehezíti, hogy a diploma megszerzése után sokan elhagyják a pályát.

„Hogyha azt nézzük, hogy 15 éven belül 65-70 ezer fő nyugdíjas kollégánk lesz, akik most még a pályán vannak, akkor ez azt jelenti, hogy évente 4500 fő megy nyugdíjba (…). De a tanárképzés időszaka alatt is, a belépő mintegy 6 ezer hallgatónak egy jó 20-25 százaléka eltűnik a rendszerből.

Nem a pálya presztízse az, ami a legnagyobb probléma.

Ha egy pályakezdő fiatal nem tud megélni abból a fizetésből, amit diplomásként a pedagógus pálya számára nyújt, mert ugyanannyit keres, sőt, kevesebbet, mint akinek középfokú végzettsége van és munkavállalóként bárhol megjelenhet a piacon, akkor ez nagyon komoly gond" –

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: a fiataloknak kevés tudásuk van arról, hogy milyen plusz terhekkel jár a pedagógusszakma.

A Szabó Zsuzsával készült teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.