Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
A balesetben részes, Magyarországra visszatérő Viking Sigyn szállodahajó a visegrádi hajóállomáson  2019. június 10-én. A hajó május 29-én ütközött össze a Hableány sétahajóval, amely felborult, majd elsüllyedt a Margit hídnál. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Azóta további tizenhárom áldozat, köztük a Hableány matrózának holttestét találták meg és azonosították. A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.
Nyitókép: Cseke Csilla

Megint elhagyta Magyarországot a Viking Sigyn

Éjszaka elhajózott Budapestről, Pozsony felé halad a Dunán, és már kora reggel elhagyta Bőst a svájci zászló alatt hajózó Viking Sigyn.

15 millió forintos óvadék ellenében immár szabadlábon védekezhet a május 29-ei budapesti hajókatasztrófában érintett Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya, miután a másodfokú ítélet helyben hagyta az első fokút; Jurij C. egyszersmind nyomkövetőt kell, hogy viseljen a testén, és nem hagyhatja el a magyar fővárost, időről időre pedig személyesen kell jelentkeznie a nyomozóhatóságnál. A Fővárosi Törvényszék közölte: meg is érkezett a gazdasági hivatalába a tizenötmillió forint. Csütörtökön megszűnik a gyanúsított letartóztatása, a férfi bűnügyi felügyelet alá kerül legfeljebb négy hónapig

Nem vonatkoznak viszont ugyanilyen szigorú szabályok magára a hajóra, az ütközés nyomait az orrán viselő

Viking Sigyn ugyanis - mint az Infostart.hu a nyilvános radarképek adatai alapján felfigyelt rá - szerda éjszaka elhagyta Budapestet, és már szlovákiai vizeken halad a Dunán "hegymenetben".

A 33 dél-koreai turistával, illetve idegenvezetővel és 2 fős magyar személyzettel a Vikinggel történt ütközést követően elsüllyedt Hableány sétahajó balesetét heten túlélték - mind dél-koreaiak -, 25 áldozat holttestét már megtalálták a Dunában - köztük egy gyermekét -,

3 személyt pedig egyelőre eltűntként tartanak nyilván.

Az eddigi utolsó áldozatot Bölcskénél emelték ki a folyóból szerdán, már őt is azonosították.

A Hableányt kedden hozták felszínre a Dunából a Margit hídnál, majd Csepelre szállították, ahol tovább vizsgálják a hajótestet azért, hogy a baleset körülményeiről még többet megtudjanak; az szerda este óta biztos, hogy a hajótestbe került rengeteg iszap már nem rejt több holttestet.

A hajóroncs kiemelése óta a munkát már nem a Terrorelhárítási Központ, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság irányítja, vezetésükkel a három, még elő nem került embert is keresik a Duna magyarországi szakaszán, bevonva a horvát és a szerb hatóságokat is.

Ide kattintva elérhető az összes cikk a témában.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×