Az Európa-párti erők győzelmének nevezte a vasárnapi európai parlamenti választás eredményeit a Demokratikus Koalíció képviselője, aki egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a hétvégén a rendészeti szervek megerősítették a magyar – ukrán határszakaszt. Ezt Gréczy Zsolt annak tükrében tartja aggályosnak, hogy tavaly tavasszal a Hír Tv számolt be arról: szervezetten utaztattak ukránokat a parlamenti választásra.

„A Demokratikus Koalíció nem a határon túli magyarokat bántja, hanem a választási csalást ítéljük el.

Gyűlöljük, hogyha emberek átsétálnak a határon, és a Fideszre szavaznak csak azért, hogy ezért az állampolgárságért cserébe ezt a gesztust viszonozzák” – fogalmazott.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mindig megmosolyogtatónak tartja, amikor egy vesztes párt külső körülményeknek tulajdonítja a kudarcot. „Önök folyamatos igazodási kényszerben vannak Brüsszelben is,

a miniszterelnök viszont az ország érdekeiből vezeti le a cselekvést, és hogyha szükséges, akkor beleáll a vitákba”

– vélekedett. Dömötör Csaba emlékeztetett továbbá arra, hogy a 2004 decemberi népszavazáson Gyurcsány Ferenc magyar hergelt magyar ellen.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője statisztikai adatokat hozott fel arra, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye a 2010 és 18 közötti időszakban jóval elmaradt más kelet-európai államétól. Jelenleg szerinte nehezen kivitelezhető, hogy a következő évtizedben a miniszterelnök által elmondott ütemben növekedjen a termelékenység. „Ez azt jelenti egyébként, hogy 2030-ra legalább 1 millió vendégmunkást kell Magyarországra behozni” – jelentette ki.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a KSH korábbi elnökét is a baloldali közgazdászok közé sorolta, akiknek a prognózisára rácáfol a valóság. „Egy év után meg tudjuk önnek mondani, hogy megint nem jött be az előrejelzés” – mondta.

A szocialista Korózs Lajos a kormány családvédelmi intézkedéseit kritizálta, mondván, hogy jóval kevesebben tudják ezeket igénybe venni, mint ahány embernek szüksége lenne rá. Ezek közé sorolta a 40 év feletti nőket, akik szintén szülhetnek még, vagy azokat a nagyszülőket, akik már nem aktívak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások parlamenti államtitkára közölte: a 2010-es 38-ról tavaly 23 százalékra csökkent a szegénységgel veszélyeztetett gyermekek száma Magyarországon. Tehát a kormány eddig is, és a jövőben is segíti a rászorulókat.

Az LMP-s Ungár Péter is a vasárnapi EP-választás eredményeire utalt a felszólalásában. Először a győzteseknek gratulált. Majd

bocsánatot kért a párt korábbi szavazóitól, és azt ígérte, hogy a jövőben a hitelesség visszaépítésén fognak dolgozni.

Az ellenzéki politikus ezt követően a gyermekek után járó ápolási díj emelését szorgalmazta.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a nemzeti sorskérdésekben javasolt egységes politikai álláspontot. „A meghirdetett családvédelmi hét pont tekintetében ne csak kozmetikai jellegű kedvezményeket biztosítson ez a kormányzat, hanem bizony érdemi segítséget több százezer ember számára” – szólított fel.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára reagálásában arra hívta fel a figyelmet: a kormány számára a családok támogatása nemzetstratégiai ügy, majd felsorolta a kabinet 2010 óta tett intézkedéseit.

A fideszes Selmeczi Gabriella szerint az EP-választás eredménye azt bizonyítja, hogy Magyarország a legcsaládbarátabb ország Európában. Kifejtette: Magyarország fordítja a legtöbb pénzt családok támogatására Európában, 2 ezer milliárd forintot, ami a nemzeti össztermék 4,8 százaléka.