Elsődlegesen a nagyvadak mezőgazdasági kártétele a legnagyobb Somogy megyében. Mint Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervének titkára az InfoRádióban elmondta, a kukorica vetésterületeit vaddisznók túrták fel megyeszerte.

Ismert, a vadásztársaságok számára kilövési engedélyeket épp a nagyvadakra adnak ki, mert kicsikből, például nyúlból nincs túl sok. Az elmúlt évtizedekben ugyanis ahogy nőtt a nagyvadak létszáma, úgy csökkent a kicsiké. Ilyenkor a védekezés abban merül ki, hogy egyeztetik a vetéstervet a vadásztársaságokkal, majd

"a gazdák elvetik a kukoricát, és jelzik ezt a vadászok felé. Ekkor a vadgazda a vetett területekre koncentrál, s közösen végzik az őrzést vagy a vadkárelhárító vadászatot.

Ahol egy picit még durvább a helyzet, ott ideiglenesen villanypásztorral is védik a területet" - fejtette ki Kemenszky Péter.

Hogy miként sikerült vadászt "szerezni" erre az éjszakánként, napi szinten végzendő tevékenységre, arról elmondta:

amikor egy vadásztársaság jogot szerez egy területen, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a vadgazdálkodás feladatait ellátja.

Amennyiben ezt nem tudja ellátni, akkor a hivatásos vadászait "át kell állítania" erre a feladatra.

A vadkárelhárító őrzés nem jelent feltétlenül vadászatot. A fegyverrel nem rendelkező őrök jelenlétükkel zavarják az állatokat, ha ugyanis ott vannak, a vad nem jelenik meg a területen.

"Az őr rak a terület sarkán egy tüzet, kivisz egy kutyát, hóna alá vesz esetleg egy rádiót, időnként körbejár, zajt okoz, szaganyagot hagy kint, papírzsebkendőt dob el, lámpázik.

Maga az őrzés ezt jelenti" - írta le Kemenszky Péter, aki szerint ez nem egy "szép" feladat ahhoz képest, amilyen élményt egy őszi szarvasbőgés okozhat, de kötelesség.