eur:
401.98
usd:
370.84
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án.
Nyitókép: Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án. MTI/Mohai Balázs

EP-választás - Fontos határidő jár le

Még két napig, pénteken 16 óráig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik május 26-án nem Magyarországon, hanem a 132 külképviselet valamelyikén kívánnak szavazni az Európai Parlament magyar tagjainak választásán.

Eddig már több mint 17 ezren jelezték, hogy külföldön szeretnének szavazni. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik május 26-án nem lesznek Magyarországon, az adott ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak.

A külképviseleti szavazáshoz a választópolgároknak május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, ahol az időeltolódás miatt előző nap, szombaton lesz a szavazás.

Akik korábban már külképviseleti névjegyzékbe vetették magukat, de mégis Magyarországon voksolnának, azok május 22-én 16 óráig jelezhetik ezt.

Csütörtökön 16 óráig még kérhetik az Európai Unió tagországainak nem magyar, de Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai, hogy töröljék őket a magyarországi névjegyzékből, ha mégis az állampolgárságuk szerinti ország európai parlamenti (EP-) listájára kívánnak szavazni.

Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem azok az uniós polgárok is szavazhatnak a magyar listákra - ha ezt május 10-éig kérték -, akiknek Magyarországon van a lakóhelyük.

A határidő lejártáig a Magyarországon lakó több mint 113 ezer uniós állampolgár közül minden korábbinál többen, mintegy 3400-an kérték, hogy vegyék fel őket a magyarországi névjegyzékbe.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezt követően tájékoztatta az uniós tagállamok társszerveit arról, hogy hány állampolgáruk akar a magyar listára szavazni. Ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Akit felvettek a magyarországi névjegyzékbe, május 16-án 16 óráig kérheti, hogy töröljék a névjegyzékből, ha mégis az állampolgársága szerinti tagországban akar szavazni.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 06:52
×
×
×
×