eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta

Különleges lakóval gazdagodott a Budakeszi Vadaspark

A park látogatói mostantól Bellával, a szépséges hóbagollyal is megismerkedhetnek. Az egyéves Bella a csehországi Ostravából érkezett, és mivel eredetileg az északi tundravidékeken él, a hazai állatkertekben igazi ritkaságnak számít.

Bár a Budakeszi Vadaspark elsősorban a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített fajok bemutatását tekinti feladatának, a látogatók már korábban is találkozhattak olyan, a hazai állatkertekben ritkán látható különleges állatfajokkal, mint a jávorszarvas és a bölény. Ilyen ritkaságnak számít Bella is: a vadaspark új hóbaglyának különleges tollazatát március vége óta csodálhatják meg látogatók.

A hóbaglyok az északi tundravidékeken élnek, ezért hazánkban igen ritka vendégnek számítanak

– a Kárpát-medencében csak akkor sikerült néhány kóborló példányt megfigyelni, amikor a hóbaglyok az északi területeken nem találtak elegendő táplálékot. A vadaspark új lakója a csehországi Ostravából egyedül érkezett, ám a tervek szerint az egyéves tojó nem sokáig marad magányos, hiszen hamarosan egy hím hóbagoly lesz a társa. A vadaspark állatgondozói nagyon reménykednek abban, hogy a hóbagolypár nemsokára szürke, pettyes fiókákkal örvendezteti majd meg a park látogatóit.

A fokozottan védett hóbagoly körülbelül ötven-hatvan centiméter magas, és másfél-két kilogramm tömegű. Fészkét a nyílt tundrán valamilyen magaslatra, dombtetőre vagy sziklák tetejére, esetleg földmélyedésekbe építi.

A hóbagoly a tojásait május-júniusban költi ki, fészke átlagosan négy-kilenc tojásból áll, de táplálékbőség idején akár tizennégy tojást is költhet.

A többi ragadozómadárhoz hasonlóan a hóbagoly hímjei is kisebbek a tojóknál, de a két nemet a tollazatuk színezetéről is meg lehet különböztetni: míg a hímek felnőtt tollazata csaknem teljesen fehér, addig a nőstények tollruhája a fejükön feketén pettyezett, a hátukon pedig sávozott. Más nagytestű madarakhoz hasonlóan a hóbaglyok is igen hosszú életűek, hiszen akár tíz évet is elélhetnek.

Címlapról ajánljuk

Európa fegyverkezne, csak kevesen akarnak katonának állni

Az európai vezetők a védelmi képességek fokozását ígérik az általuk hangoztatott orosz fenyegetéssel szemben. Sok államban azonban nem túl nagy a motiváció a katonai pályához. Németországban minden negyedik újonc leszerel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×