Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása ellen tüntetnek az Akadémiai Dolgozók Fóruma Élőlánc a tudományért címmel meghirdetett demonstrációjának résztvevői az MTA székháza előtt Budapesten 2019. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Letelt a határidő – nem pályáztak az MTA kutatóintézetei

Nem pályáztak az akadémiai kutatóhálózatok az ITM tudományfinanszírozási programjára, mert nem kapták meg az írásos garanciát a költségvetésben szereplő alapfinanszírozás átutalására.

Február utolsó napján lejárt az a határidő, ameddig az akadémiai kutatóintézetek pályázhattak volna az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományfinanszírozási programjára. Az egyetemi és állami kutatóhálózatok beadták pályázataikat, az akadémiai kutatóhálózatok azonban nem.

Az MTA állásfoglalása szerint azért, mert

a 28 milliárd forintos keretösszegből szerintük 17 milliárd forint a kutatóhálózatok alapfinanszírozására az állami költségvetésbe foglalt támogatás,

amit az ITM az év eleje óta nem fizet ki az érintetteknek.

Lovász László, az MTA elnöke és az intézmény elnöksége korábban ahhoz a feltételhez kötötte a pályázatok benyújtását, hogy Palkovits László innovációs és technológiai miniszter írásos garanciát adjon a törvényileg előírt alapfinanszírozás biztosítására, ám ez – sajtóhírek szerint – a pályázati határidő lejártáig nem történt meg. Így az akadémiai kutatóhálózatok nem adták be pályázataikat, munkájukat továbbra is az MTA tartalékaiból finanszírozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×