Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
310.3
bux:
0
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása ellen tüntetnek az Akadémiai Dolgozók Fóruma Élőlánc a tudományért címmel meghirdetett demonstrációjának résztvevői az MTA székháza előtt Budapesten 2019. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Letelt a határidő – nem pályáztak az MTA kutatóintézetei

Nem pályáztak az akadémiai kutatóhálózatok az ITM tudományfinanszírozási programjára, mert nem kapták meg az írásos garanciát a költségvetésben szereplő alapfinanszírozás átutalására.

Február utolsó napján lejárt az a határidő, ameddig az akadémiai kutatóintézetek pályázhattak volna az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományfinanszírozási programjára. Az egyetemi és állami kutatóhálózatok beadták pályázataikat, az akadémiai kutatóhálózatok azonban nem.

Az MTA állásfoglalása szerint azért, mert

a 28 milliárd forintos keretösszegből szerintük 17 milliárd forint a kutatóhálózatok alapfinanszírozására az állami költségvetésbe foglalt támogatás,

amit az ITM az év eleje óta nem fizet ki az érintetteknek.

Lovász László, az MTA elnöke és az intézmény elnöksége korábban ahhoz a feltételhez kötötte a pályázatok benyújtását, hogy Palkovits László innovációs és technológiai miniszter írásos garanciát adjon a törvényileg előírt alapfinanszírozás biztosítására, ám ez – sajtóhírek szerint – a pályázati határidő lejártáig nem történt meg. Így az akadémiai kutatóhálózatok nem adták be pályázataikat, munkájukat továbbra is az MTA tartalékaiból finanszírozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Arányosabb választási rendszert többmandátumos körzetekkel: itt az újabb elképzelés

Arányosabb választási rendszert többmandátumos körzetekkel: itt az újabb elképzelés

Palkó István „Soha többé kétharmadot?” című Portfolio-cikke fontos mandátummatematikai problémát vetett fel: hogyan akadályozható meg, hogy a választási rendszer önmagában alkotmányozó többséget állítson elő arányos választói felhatalmazás nélkül? Az ott bemutatott javaslat a jelenlegi vegyes rendszer logikáján belül keres listás korrekciót. Ez az írás ugyanebből a problémából indul ki, de más szerkezeti választ javasol: nem utólag javítaná az egyéni körzetek torzítását, hanem magát a körzeti mandátumképzést tenné arányosabbá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×