Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Nyitókép: Pixabay.com

Hihetetlen tempóban és módokon terjed a férfimeddőség

A Sao Pauló-i Egyetem kutatói egérkísérletekkel bizonyították, hogy a rossz levegőminőség csökkenti a férfiak megtermékenyítő képességét. A 2,5 mikron részecskeátmérőjű szálló por és koromszemcsék az egerek szervezetébe jutva jelentősen rontották a spermiumok minőségét. Magyarországon pedig jelenleg minden ötödik párkapcsolat meddő - mondta az InfoRádiónak Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem Andrológiai Centrumának vezetője.

Ugyanazt a részt károsítja a rossz levegő, mint amit általában a környezeti tényezők, ez pedig a here hímivarsejtképző rétege. A here állományában különböző kanyarulatos csatornák vannak, ezekben zajlik a hímivarsejtképzés. E csatornák falát egy sejtréteg béleli, amit csírahámnak neveznek, és ez a csírahám felel azért, hogy belőle a dajkasejtek közreműködésével, hormonális szabályozással elinduljon a hímivarsejtképzés - magyarázta az InfoRádiónak Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem Andrológiai Centrumának vezetője, a Magyar Andrológiai Társaság elnöke.

"Mint általában a környezeti faktorok, úgy az ebben a tanulmányban vizsgált porok és porszemcsék is a herének ezt a struktúráját károsítják elsősorban"

- foglalta össze Kopa doktor.

A szakember szerint számtalan környezeti hatásról szó lehet:

vegyi anyagok, sugárzás,

de, akár olyan hatásokról is szó van, amelyek nem is közvetlenül a csírahámot támadják, hanem olyan hormonális változásokat idéznek elő, amelyek károsíthatják a hímivarsejtképzést.

"Ma már azt is tudjuk, hogy magzati korban is tudnak károsodást okozni, az anya vérébe bekerülve tudnak a here fejlődésében zavart előidézni"

- tette hozzá. A vizek hormontartalma is lehet káros, elsősorban a magas ösztrogénszint ártalmas a hereműködésnek. A fogamzásgátló gyógyszerek vízbe való visszakerülését egyelőre nem igazolták, de vannak még Európában is olyan vízhálózatok, amelyek hormontartalma magasabb, mint amilyennek lennie kellene. "Ám magyar szakemberekkel folytatott beszélgetések alapján úgy tudom, hogy a magyar vízhálózatokban ez a probléma nem merül fel" - mondta Kopa Zsolt.

Nyugat-Európában a nemzésképtelen párok aránya 15 százalékos, Magyarországon ez kicsit magasabb, 19-20 százalék.

"Minden ötödik párkapcsolatot tekinthetünk meddőnek, és most már azt is tudjuk, hogy ezen párkapcsolatok felében a férfinál is található hiba"

- mondta el a szakember.

A hímivarsejtek mennyisége egyébként generációról generációra csökken; míg 1930-ban milliliterenként 140 millió körüli hímivarsejt volt az ondómintában, jelenleg ez a szám 40 millió.

A WHO definíciója szerint egy pár akkor meddő, ha tartós, célirányos, védekezés nélküli szexuális együttlét mellett egy évig nem fogan meg a gyermekük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×