Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nyitókép: pexels

EP-választás: megtiltható, hogy a pártoknál landoljanak személyes adatok

A választási irodához kell fordulni ez ügyben. De ez nem biztos, hogy elég.

Azok a választópolgárok, aki nem szeretnék, hogy a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában a pártok megkeressék, kérhetik a választási irodától, hogy ne adja ki nevüket, lakcímüket.

A pártok azokon a telefonszámokon is megkereshetik a polgárokat, amelyek a nyilvános telefonkönyvben szerepelnek, és amelyek marketing- és tájékoztatási célú felhasználását az érintettek nem tiltották meg. Emellett a korábban a pártok rendelkezésére bocsátott elérhetőségeken is megkereshetik a választópolgárokat.

A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi a nyilvántartásba vett pártoknak, hogy a kampány céljaira igényeljék a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

A megkereséseknek az NVI legkorábban akkor tehet eleget, ha a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyilvántartásba vette a párt listáját, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolják, hogy befizették az adatszolgáltatás díját.

Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni,

másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

Az adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni.

A választópolgárok - összhangban információs önrendelkezési jogukkal - megtilthatják, hogy a választási szervek kiadják a jelölőszervezeteknek az adataikat. Az ehhez szükséges nyomtatványt a választópolgárok a helyi választási irodához juttathatják el, vagy az NVI honlapján tölthetik ki.

A pártok a telefon-előfizetői névjegyzékből is szerezhetnek név- és lakcímadatokat. A telefon-előfizetők az egyéni előfizetési szerződésben szabadon dönthetnek arról, személyes adataikat miként kezeljék.

Aki tehát nem szeretné, hogy telefonon felhívják a pártok, annak a telefonszolgáltatónál is jeleznie kell ezt az igényét.

A telefonon keresztüli kampányoláshoz csak a friss, aktualizált telefonkönyv, elektronikus adattár használható fel.

A pártok kampányukban felhasználhatják a korábban gyűjtött szimpatizánsi adatokat is, de csak bizonyos feltételekkel. A pártok kifejezetten szimpatizánsi adatbázis építése céljából vagy aláírásgyűjtéshez, civil kezdeményezéshez kötődően gyűjthettek személyes adatokat.

Ha a választópolgár kizárólag valamelyik politikai kezdeményezés megvalósításáért bocsátotta rendelkezésre adatait, úgy ezeket, mihelyt az adatkezelés betöltötte célját, a pártnak törölnie kellett. Sok esetben azonban a kezdeményezés mellett kifejezetten kapcsolattartás céljából is átadhatta az érintett személyes adatait.

Ha az érintett időbeli korlátozás nélkül bocsátotta rendelkezésre ezeket az elérhetőségi adatokat, akkor ezek tárolása, kapcsolattartásra való kampánycélú felhasználása mindaddig jogszerű, amíg a polgár adatainak törlését a pártnál nem kezdeményezi.

Aki tehát korábban megadta személyes adatait kapcsolattartás céljára egy pártnak, de a kampány ideje alatt mégsem kíván személyre szóló kampányüzeneteket kapni, az adott pártnál kell kérnie adatai törlését.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×