A parlamenti testület a csütörtöki ülésén egy olyan módosítást fogadott el, amely törölné a jogszabályból az Áder János által vitatott részt. Egyben azt is kezdeményezik, hogy a törvény március 15-én lépjen hatályba.

A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a novemberi módosítás a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi, ami bizonytalanságot okozhat a jogszabály-előkészítés során. Álláspontja szerint a jogalkotási törvény új pontja - amely kimondja, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról - lényegében egy taxatív felsorolás arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik - írta -, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig - hívta fel a figyelmet Áder János - egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél.

A jogalkotásról szóló törvénynek a hetedik alaptörvény-módosítással összefüggő változtatását Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztette a Ház elé azzal a fő céllal, hogy a jogszabálytervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen.

A bizottság módosítást fogadott el a vagyonkezelő alapítványról szóló javaslathoz is. Ennek értelmében az alapítvány, bár bizalmi vagyonkezelésbe vehet vagyont, mivel azt csak az alapító okiratában meghatározott célokra hasznosíthatja, e jogviszony nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény hatálya alá.