A parlament 124 igen, 50 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett, a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot.

A jogszabály szerint vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható.

Az alapítvány a javára rendelt vagyon kezelése mellett bizalmi vagyonkezelést is végezhet.

A vagyonkezelő alapítvány létesítésének tőkeminimuma hatszázmillió forintnak megfelelő vagyon. Pénz mellett a vagyon nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) is állhat.

Közérdekű célra is létre lehet hozni ilyen alapítványt.

Közérdekű cél a nevelési-oktatási, kutatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.

Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány - legalább ötfős - kuratóriumát is kijelölheti. Ez érintheti az alapítói jogok teljes körét, de azok egy részét is.

Felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező.

Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve ezeket a jogokat az alapítványra ruházta át, akkor az alapítónak vagyonellenőrt kell kijelölnie a vagyongazdálkodás ellenőrzésére.

Az alapító okirat tartalmazza a vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit, illetve rögzíthető benne a befektetési szabályzat. Az alapító meghatározhatja a vagyonnak azt a mértékét, amely alá az alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Döntött a Parlament a visszaküldött jogalkotási törvényjavaslatról

Az Országgyűlés a köztársasági elnök észrevételeit figyelembe véve ismét elfogadta a jogalkotási törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő változtatását, miután az államfő a jogszabály novemberi megszavazása után megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett törvény célja, hogy a jogszabály-tervezetekhez tartozó indoklások nyilvánossága biztosított legyen.

Az alaptörvény januártól hatályos rendelkezése szerint

a bíróságoknak a jogszabályok céljának megállapításakor a preambulum mellett a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük.

Ezeket a dokumentumokat a Magyar Közlöny mellékletében, az Indokolások Tárában teszik közzé, azok az interneten, a nemzeti jogszabálytárban is elérhetők lesznek. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi miniszter határozza meg, aki kivételeket is nevesíthet. Kivétel lehet a kormány-, a miniszteri vagy az önkormányzati rendelet, mert technikai vagy végrehajtási jellegük miatt ezeket a bíróságoknak várhatóan nem kell értelmezniük. Ugyancsak kivétel a költségvetés és a zárszámadás, mert azok indokolásának közzétételre alkalmas megszövegezése jelentős terhet jelentene.

A törvény a deregulációval, vagyis a jogszabályok számának, továbbá a jogszabályi rendelkezéseknek a csökkentésével kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. A módosítás szerint a végrehajtott, kiüresedett, normatív rendelkezéseket nem tartalmazó jogszabályok a jogalkotási törvény alapján hatályukat vesztik.

Létrehozták az úgynevezett "paragrafusféket", amely előírja a jogszabály-előkészítőknek, hogy ha új adminisztratív, vagy fizetési kötelezettséget vagy egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget kívánnak bevezetni, akkor lehetőség szerint tegyenek javaslatot valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetésére vagy arányos enyhítésére.

Áder János kifogást emelt

A Ház a jogszabály novemberben elfogadott szövegéből elhagyta az államfő által kifogásolt részeket, amelyek Áder János szerint a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezték volna.

Az államfő azt a pontot kifogásolta, amely kimondta, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról.

Szerinte ez lényegében egy taxatív felsorolás volt arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig - hívta fel a figyelmet Áder János - egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél. A törvény március 15-én lép hatályba.