Infostart.hu
eur:
355.26
usd:
307.91
bux:
133761.24
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A főváros címere a sikló egyik kocsiján, miután ötnapos tervezett karbantartásra leállították az 1870-ben épült, majd a háború után 1987-ben ismét forgalomba állított Budavári Siklót. A javítás ideje alatt a szakemberek átvizsgálják a sikló összes gépészeti és biztonsági berendezését.
Nyitókép: MTI/Kovács Sándor

Kiderült, mit gondolnak a szavazók a főpolgármesteri előválasztásról

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december első hetében 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a budapesti lakosok előválasztás kérdéseivel kapcsolatos véleményeit.

A megkérdezettek 56 százaléka szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedni kell arra, hogy a következő választásra egységesek legyenek, hogy sikerrel harcoljanak a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Tarlós István ellen. 8 százalék pedig úgy gondolja, egy ilyen összefogásban a Jobbikra is szükség van. A válaszadók 21 százaléka, úgy gondolja, hogy az a jó, hogy sok párt versenyez a baloldalon. Elsősorban a Fidesz szavazói gondolják így, tízből négyen (39 százalék), valamint a jobbikosok harmada (32 százalék) is.

Az MSZP szavazók 80 százaléka, az egyéb pártokra szavazók 74 százaléka gondolja úgy, hogy a baloldalnak össze kell fognia, hogy sikerrel mérkőzzön meg a főpolgármesteri posztért, de a bizonytalanok (58 százalék) és a Jobbikosok (47 százalék) körében is gyakori ez a vélemény. Az előválasztáson részvételt tervezők körében 61 százalék összefogás párti, az ezt nem tervezőknél 51 százalék ez az arány.

A megkérdezettek 43 százaléka hallott arról, hogy az ellenzék előválasztáson kívánja eldönteni, hogy ki legyen Tarlós István főpolgármester kihívója. Leginkább az egyéb pártok szavazói és a Fidesz, valamint az MSZP szavazók (65, 49 és 45 százalék), ám a bizonytalanok harmada (35 százalék) is. Azonban a Jobbik szavazók körében mindössze 12 százalékos a felvetés ismertsége.

A megkérdezettek 41 százaléka szerint célravezető az ellenzéknek előválasztással kiválasztani Tarlós István kihívóját.

A válaszadók 32 százaléka pedig úgy gondolja, hogy inkább a háttérben kellene megállapodni az ellenzéki jelölt személyéről, továbbá a válaszadók mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy nincs szükség semmilyen megállapodásra, mindenki induljon el, aki akar és tud.

Leginkább az egyéb pártok (64 százalék) és az MSZP szavazói (44 százalék) tartják célravezetőnek az előválasztást, de még a bizonytalanok körében is többségben vannak akik így gondolkodnak (37 százalék 39 ellenében). Magasabb továbbá az előválasztás támogatottsága azok körében akik már hallottak erről (47 százalék) a tervről, mint akik nem (40 százalék).

A válaszadók 46 százaléka úgy tervezi, hogy elmegy személyesen leadni szavazatát egy esetleges január végi előválasztáson. Az egyéb pártok szavazói (70 százalék), és az MSZP szavazók (68 százalék) körében a legmagasabb a részvételi hajlandóság, de a Jobbik szavazó 57 százaléka és a bizonytalanok 40 százaléka is tervezi a részvételt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Május végén Nyugat-Európában több hőmérsékleti rekord is megdőlt, mikor egy hőkupola tartósan kiugróan magas hőmérsékletet eredményezett több országban is. Hazánkban ebben az időben szintén meleg idő volt, de nem volt extrém a hőség, de nem volt extrém a hőség, ahogy most, június elején sem robbant még be az igazi nyár. A kérdés az, hogy a következő hetekben és a nyár hátralévő részében mennyire kell hasonlóan tartós hőségre készülni. Lapunknak a Weather on Maps meteorológusai elmondták, hogy június végén és július elején már nagy valószínűséggel kialakulhat egy legalább hét-tíz napos, összefüggő hőhullám térségünkben, miközben a szezonális előrejelzések Nyugat- és Közép-Európára továbbra is száraz, meleg mintázatot jeleznek előre. A frissebb rövid távú előrejelzések szerint ugyan egy hidegfront hoz átmeneti lehűlést és zivatarokat, a hosszabb távú trendek már a nyári hőhullámok esélyének növekedését mutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×