Infostart.hu
eur:
362.47
usd:
316.57
bux:
152416.8
2026. szeptember 22. kedd Móric
Nyitókép: Pixabay.com

A világhatalmakon bukhat el a klímacsúcs eredményessége

Négy energia-nagyhatalom – az USA, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait – igyekszik lassítani a párizsi egyezmény munkakönyvének katowicei készítését. Az ENSZ 24. klímacsúcsának fejleményei kapcsán sem Harmat Ádám (WWF Magyarország), sem Ürge-Vorsatz Diana (IPCC) nem túl derűlátó.

A 2015-ös párizsi egyezmény óta érvényes jelenlegi vállalások a mai tudás szerint nem lesznek elegendőek a klímacélok eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy ne melegedjen 2 fokkal a Föld átlaghőmérséklete az évszázad végére - tudta meg az InfoRádió Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutatótól, aki szerint a mostani, katowicei 24. ENSZ-klímacsúcson viszont még azt is nehéz kimondani, amiben már egyszer az érintettek megállapodtak.

A jelentés gyakorlati megvalósítása miatt fontos munkakönyv elfogadásának kerékkötői a szakértő szerint a mindig nagyon nehezen bólintó Szaúd-Arábia, némi meglepetésre Oroszország és "természetesen" az Amerikai Egyesült Államok, valamint az öbölmenti Kuvait.

"Ezek az országok nem örülnek annak, hogy a világ leszokik az olajról és a szénről"

- mutatott rá. A tárgyaló felek kérték fel az Ürge-Vorsatz Diana által is alelnökölt kormányközi klímavédelmi testületet (IPCC), hogy készítsen jelentést, de ennek elfogadásától most valahogy mégis ódzkodnak.

A szabálykönyv kidolgozása, ami aprópénzre váltaná a párizsi egyezményt, most zajlik, Ürge-Vorsatz szerint

a legnehezebb ügy az lesz, hogy ki és hogyan tekinthessen be más országok kibocsátási adataiba, s ezeket az adatokat hogyan kell szolgáltatni. "Egyelőre nagyon kis lépéseket tett a klímacsúcs"

- tette egyértelművé.

Az egyes országok hozzájárulása

Harmat Ádám is úgy gondolja, hogy az idei klímacsúcs legfontosabb eredménye a párizsi egyezmény pontos szabálykönyvének megalkotása lenne. A WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának az ENSZ-klímacsúcson tartózkodó munkatársa szerint ez határozná meg, hogy az egyes országok nemzeti hozzájárulása pontosan hogy néz majd ki, és ezt hogy lehet rajtuk számon kérni. Testközelből érzékeli ő is: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait puhítani próbálják a dokumentumot.

Ismert, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke korábban bejelentette:

vagy újragondolják a dokumentumot, vagy kilépnek a párizsi klímaegyezményből.

Az USA megteheti ezt, de legkorábban csak négy év múlva.

Az egyeztetés egyébiránt pénteken ér véget, a keddi és szerdai napon az országok megfogalmazzák nemzeti hozzájárulásukat. A párizsi egyezmény 2020 után lépne életbe, így

ha a mostani alkalommal nem járnak sikerrel, akkor a jövő évi ENSZ-klímacsúcson kell megállapodásra jutniuk.

Harmat Ádám elárulta, hogy a WWF igyekszik nyomon követni a megbeszéléseket, és hangot is adnak annak, ha úgy látják, mégsem haladnak megfelelően a tárgyalások. Mint mondta: a klímacsúcs nem csupán a döntésekről szól, hanem szakmai konferencia is a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×