Infostart.hu
eur:
365.91
usd:
313.65
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: Pixabay.com

A világhatalmakon bukhat el a klímacsúcs eredményessége

Négy energia-nagyhatalom – az USA, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait – igyekszik lassítani a párizsi egyezmény munkakönyvének katowicei készítését. Az ENSZ 24. klímacsúcsának fejleményei kapcsán sem Harmat Ádám (WWF Magyarország), sem Ürge-Vorsatz Diana (IPCC) nem túl derűlátó.

A 2015-ös párizsi egyezmény óta érvényes jelenlegi vállalások a mai tudás szerint nem lesznek elegendőek a klímacélok eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy ne melegedjen 2 fokkal a Föld átlaghőmérséklete az évszázad végére - tudta meg az InfoRádió Ürge-Vorsatz Diana éghajlatkutatótól, aki szerint a mostani, katowicei 24. ENSZ-klímacsúcson viszont még azt is nehéz kimondani, amiben már egyszer az érintettek megállapodtak.

A jelentés gyakorlati megvalósítása miatt fontos munkakönyv elfogadásának kerékkötői a szakértő szerint a mindig nagyon nehezen bólintó Szaúd-Arábia, némi meglepetésre Oroszország és "természetesen" az Amerikai Egyesült Államok, valamint az öbölmenti Kuvait.

"Ezek az országok nem örülnek annak, hogy a világ leszokik az olajról és a szénről"

- mutatott rá. A tárgyaló felek kérték fel az Ürge-Vorsatz Diana által is alelnökölt kormányközi klímavédelmi testületet (IPCC), hogy készítsen jelentést, de ennek elfogadásától most valahogy mégis ódzkodnak.

A szabálykönyv kidolgozása, ami aprópénzre váltaná a párizsi egyezményt, most zajlik, Ürge-Vorsatz szerint

a legnehezebb ügy az lesz, hogy ki és hogyan tekinthessen be más országok kibocsátási adataiba, s ezeket az adatokat hogyan kell szolgáltatni. "Egyelőre nagyon kis lépéseket tett a klímacsúcs"

- tette egyértelművé.

Az egyes országok hozzájárulása

Harmat Ádám is úgy gondolja, hogy az idei klímacsúcs legfontosabb eredménye a párizsi egyezmény pontos szabálykönyvének megalkotása lenne. A WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának az ENSZ-klímacsúcson tartózkodó munkatársa szerint ez határozná meg, hogy az egyes országok nemzeti hozzájárulása pontosan hogy néz majd ki, és ezt hogy lehet rajtuk számon kérni. Testközelből érzékeli ő is: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait puhítani próbálják a dokumentumot.

Ismert, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke korábban bejelentette:

vagy újragondolják a dokumentumot, vagy kilépnek a párizsi klímaegyezményből.

Az USA megteheti ezt, de legkorábban csak négy év múlva.

Az egyeztetés egyébiránt pénteken ér véget, a keddi és szerdai napon az országok megfogalmazzák nemzeti hozzájárulásukat. A párizsi egyezmény 2020 után lépne életbe, így

ha a mostani alkalommal nem járnak sikerrel, akkor a jövő évi ENSZ-klímacsúcson kell megállapodásra jutniuk.

Harmat Ádám elárulta, hogy a WWF igyekszik nyomon követni a megbeszéléseket, és hangot is adnak annak, ha úgy látják, mégsem haladnak megfelelően a tárgyalások. Mint mondta: a klímacsúcs nem csupán a döntésekről szól, hanem szakmai konferencia is a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×