Történelmi lépést tettek az államok a katowicei ENSZ-klímacsúcson az elmúlt héten - vélekedik Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, a kormányközi klímavédelmi testület egyik alelnöke: "sikerült megállapodniuk a párizsi egyezménnyel kapcsolatos szabálykönyvben. Most már nemcsak a cél van meg, illetve az, hogy hová kell eljutnunk, hanem az is, amin keresztül" - fogalmazott az InfoRádióban a szakértő.

Csalódottságának adott hangot viszont a szakember amiatt, hogy a nagy világpolitikai cél, vagyis a Föld legfeljebb 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésének engedése nincsen arányban azzal, amit az országok egyenként vállaltak, ami azt jelenti, hogy - mint arról Ürge-Vorsatz Diana már korábban is beszélt az InfoRádiónak - a párizsi célok sem elegendőek a 2 fok tartásához.

"Ugyanakkor amiben most megállapodtak: a kibocsátások mérésében, az adatok jelentési rendjében és ellenőrzésében

nagyon nagy eredmény, és előrelépés, hogy sikerült ilyen szigorral eljárni a részletekben" - mondta.

A CEU professzora hangsúlyozta:

"rettenetesen sok múlik a következő pár éven. Nagyjából egy évtizedünk van arra, hogy nagyon jelentős változások történjenek, 2030-ra majdnem a felére kell csökkennie a kibocsátásnak

ahhoz, hogy viszonylag élhetőbb bolygón lakjunk, akár már néhány évtized múlva is". Szerinte akár az ő idős kori életét is megrövidítheti 5-10 évvel egy-egy keményebb hőhullám, ami várható.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy

ma Magyarországon a Lyme-kór előfordulása háromszor gyakoribb, mint egy-két évtizede, és az évszázad közepére már a burgonya sem fog megteremni nálunk.

Szerinte a politikusok egyre nagyobb felelősséget mutatnak, amit akár az is okozhat, hogy egy-egy ország 10-20 százalékát "elviszi" egy adott szélsőséges időjárási esemény.

"A gazdaság alapjairól van szó, nem a távoli jegesmacikról"

- érzékeltette a probléma súlyát Ürge-Vorsatz Diana.