Infostart.hu
eur:
380.95
usd:
321.2
bux:
128110.7
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Orbán Viktor miniszterelnök (b) beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. Mögötte Tarlós István főpolgármester.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Közfejlesztések Tanácsa, BKK, árvízvédelem - ezt tartalmazza a főváros és a kormány megállapodása

Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ennek hatáskörébe tartozik a Budapestet érintő valamennyi kiemelt állami és önkormányzati beruházás, így a Budapest 2030 terv elfogadása is - tartalmazza a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írt alá szombaton.

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a "tekintélyes horderejű és széleskörű" megállapodást, amelynek eredményeképpen "a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak".

A kormany.hu-n közzétett megállapodásban az olvasható: Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson.

A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva,

határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa,

amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet. E fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.

A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet "Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik".

A megállapodás része, hogy

a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét,

amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.

A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító "metróalap" létrehozásáról, hogy elkerüljék a "fedezethiányos helyzeteket", egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.

Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását. A felek "az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják".

Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy

2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját.

Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének "realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével".

Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.

A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot - a szaktárcával egyeztetve - más célra használhassa fel az önkormányzat.

Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és "megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét".

Emellett a következő mintegy másfél évben

a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig "egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t".

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Figyelmeztetés érkezett: "A végső sokk időszakába lépett a Föld"

Figyelmeztetés érkezett: "A végső sokk időszakába lépett a Föld"

A klímaváltozás vártnál gyorsabb üteme és az aeroszol-részecskék csökkenése alapjaiban rengetheti meg a világgazdaságot – figyelmeztetnek az ELTE kutatói egy friss kockázatelemzés kapcsán. A Föld átlaghőmérséklete már mintegy 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, a 2 fokos határ pedig akár 2050 előtt átléphető, ami a század végére egyes országok éves GDP-jének akár a felét is felemésztő károkat okozhat - számolt be a Másfélfok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×