Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác

A kertekből is kikerülhettek inváziós fajok a pilisi erdőkbe

Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen.

A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének szakemberei az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak. Ezek egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen át felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. kedden.

Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa - amelyet tévesen ecetfának szoktak nevezni -, illetve a zöld juhar, hanem

a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.

A japánkeserűfű rendkívül gyorsan növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan gyorsan terjeszkedik. Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, miközben már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni.

Az Észak-Amerikából származó selyemkórót már az 1600-as években betelepítettek Európába, a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását.

A lakosság segítségét is kérik

Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása. A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, hiszen

ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében lévő erdőket évente mintegy húszmilliónyian látogatják.

Címlapról ajánljuk
Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Több mint száz lóerővel erősebbek az autók, jóval nagyobbak a szárnyak és a leszorító erő is, de nagyon élvezetes a közös munka – mondta az InfoRádióban a 17 éves autóversenyző, aki feljebb lépett a brit Forma–4-ből, és idén már a GB3-bajnokságban láthatjuk. Mint fogalmazott, az a célja, hogy minél többször dobogóra állhason az idei futamokon. Wéber Gábor F1-es kommentátor szerint eddig nagyon profin menedzselt volt Molnár Martin karrierje, de rendkívül rögös út vár rá.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×