Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed

Idén már több mint 1300 kilakoltatás történt

Az előző évhez képest kevesebb eljárást folytattak le.

Oláh Lajos DK-s képviselő intézett írásbeli kérdést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez arról, hogy a moratórium május 1-jei lezárulta után hány kilakoltatás zajlott le.

A tárcavezető helyett Völner Pál államtitkár válaszolt. A parlament honlapjára feltöltött dokumentum szerint az év második negyedévében összesen 1355 ilyen eljárás zajlott le.

Az eljárások 61,25%-át a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, az összes eljárás 22,88%-át pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása.

  • A lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben,
  • bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor.
  • A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa,
  • a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma a vizsgált időszakban 830 volt.

A válasz szerint 2018 első félévében a kilakoltatási eljárások száma 22,52%-os elmaradást mutat az egy évvel korábban történt kilakoltatási eljárások számához viszonyítva.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×