eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Trócsányi László igazságügyi miniszter (középen, háttal) expozét tart az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Csiszolt a javaslatokon a törvényalkotási bizottság

Az adótörvény-, az infótörvény, a magánélet védelméről valamint a gyülekezési jogról szóló törvények és a választási törvény módosításán is változtattak.

Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adóját, az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az emelések két lépcsőben valósulnak meg, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól.

Egy elfogadott módosítás szerint a bevándorlási különadó kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is.

Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti. Az elfogadott módosító javaslat tartalmazza még: ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére.

Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták kezdeményezték, hogy kapjon felszólalási jogot a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője a testület ülésén. Mivel a kormánypárti többség tartózkodott a szavazáson, az érdekképviseleti vezető nem kapott szót, az MSZP bizottsági tagjai pedig elhagyták az ülést. A testület Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkárának szóbeli kezdeményezésére megszavazta az információs önrendelkezési jogról szóló módosítás sarkalatossági záradékának elhagyását. Ezt megelőzően Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, hogy hivatala támogatását élvezik az uniós GDPR-rendelkezésekhez kapcsolódó változtatások.

A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy

nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életévek kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi,

kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A gyülekezési jogról szóló törvénymódosításhoz elfogadott változtatás részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal.

A többi közt az, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene. Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely

ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.

A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet - tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×