A párt hivatalos neve a Mi Hazánk Mozgalom lesz, röviden a Mi Hazánk - mondták el a politikusok. "A vezetői mentalitás és az eddig képviselt politikai irány, amit mind a ketten képviselünk, ugyanaz marad" - mondta Dúró Dóra, hozzátéve: új politikai szereplőről van szó, de azért lesz társadalmi beágyazottsága, hiszen

a Jobbikból a Mi Hazánkba lépők több mint 60 mandátumot - megyei közgyűlési, önkormányzati képviselői és polgármesteri mandátumokat - hoztak.

Már ezres nagyságrendű az új pártba tagként jelentkezők száma, és további jobbikos és civil szervezetek csatlakozása várható a következő hetekben - tette hozzá a Jobbikból kilépett, most független országgyűlési képviselő.

Azt szeretnék, ha Novák Előd (2009–2016 között a Jobbik alelnöke) a Mi Hazánkban is alelnök lenne. A párt alapítói beadták a bíróságra azokat a dokumentumokat, amelyekben már a tisztségviselők is benne vannak, de az első közgyűlésen lesz tisztújítás - mondta Toroczkai László.

Alapító nyilatkozat és EP-program

Arra a kérdésre, mi lesz az első fokmérője annak, hogy az új irány megfelelő-e, az ásotthalmi polgármester azt mondta: "ez a kormányzati szándéktól is függ, hiszen vannak olyan hangok, amelyek szerint az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat egyszerre szeretnék megrendezni. Mindenesetre ha az utóbbira kerül sor előbb, akkor természetesen ez lesz az első fokmérő."

Erre a választásra egy hiteles európai parlamenti programmal készülnek - mondta Dúró Dóra, hozzátéve, hogy ennek első lépése lesz

az alapító nyilatkozat, amit augusztus 20-án szeretnének bemutatni, azt megelőzően pedig társadalmi vitára bocsátani. Ez a dokumentum fogja összefoglalni a párt alapvető politikai értékrendjét.

A politikus szerint ez az eljárás is jól mutatja a párt mozgalmi jellegét. Ez lesz az első olyan "párbeszéd", amit az emberekkel szeretnék lefolytatni, azért, hogy az alapító okiratot minél szélesebb társadalmi egyetértés övezze.

Szövetségi rendszerben működnének

Együttműködne a nemrég párttá alakult Mi Hazánk Mozgalom a Magyar Gárdával és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. "Szövetségi rendszerben működnénk. Mindenkinek megvan a maga feladata a nemzeti oldalon, de azokban az ügyekben, amelyek az értékrend alapján közösek, azokban természetes, hogy együttműködünk" - mondta Dúró Dóra.

Toroczkai László hozzátette: "az idők változnak. Azt szoktam mondani, hogy a történelmet ismerni és tisztelni kell, a gyökereinket nem engedhetjük el egy percig sem, azonban nekünk mindig az adott kor kihívásaira és társadalmi problémáira kell válaszolnunk az épp akkor megfelelő eszközökkel.

Nekünk most elsősorban nem masíroznunk kell, de természetesen leülünk a Magyar Gárda megmaradt tagjaival és megbeszéljük, hogy ők hogyan képzelik a jövőt".

Eredetileg a Jobbiknak is ilyen kapcsolata volt ezekkel a szervezetekkel: 2009-ben volt egy nyilvános találkozó Szegeden, amelyen Vona Gábor találkozott a képviselőikkel - idézte fel az akkori eseményt szervező Toroczkai László. Arról is beszélt, hogy akkor még volt egy felosztás, és mindegyik szervezet eszerint tette a dolgát, de véleménye szerint épp ez a közös szövetségi működés szenvedte el a legkomolyabb károkat az elmúlt időkben.

Hol a helye a Magyar Gárdának az együttműködésben?

Dúró Dóra szerint a Magyar Gárdának sok olyan kezdeményezése volt, ami egyrészt egyáltalán nem volt militáns, hiszen sok hagyományőrző rendezvényt tartottak, sírokat gondoztak, véradásokon vettek részt. Másrészt a közbiztonsággal kapcsolatos kérdések kezelésében nagyon fontos lenne, hogy a gárdisták egy adott településen eljuttassák az önkormányzati képviselőnek azt az információt, hogy hol vannak problémák vagy miken kellene változtatni.

A politikus úgy vélte, hogy a gárdisták sok hasznos társadalmi tevékenységet elvégeztek, és a gárda esszenciáját, munkájuk lényegét nem az egyenruhás felvonulásokban kell látni. "Ha vannak olyan értékrendi kérdések, amelyekben együtt tudunk velük működni, az rajtunk nem fog múlni" - zárta válaszát Dúró Dóra.