Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A versailles-i kastély parkjában álló Nagy Trianon-palota Cotelle-terme, amelyben az I. világháború után, 1920. június 4-én aláírták a Magyarország sorsát megpecsételő trianoni bészerződést. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a békeszerződés aláírásának 91. évfordulója alkalmából a palota előtt emlékgyűlést tartott, amelyen százötven, Magyarországról és Nyugat-Európából érkezett magyar vett részt.
Nyitókép: Venczel Katalin

A magyarság végét jelenthette volna Trianon

Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amely miatt Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát és lakosságának egyharmadát.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt kezdeményezésére fogadta el azt a törvényt, amely június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 2010. június 4-én emlékülést tartott a törvényhozás, amelynek akkor még Schmitt Pál volt az elnöke.

„Nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kívánunk szomszédainknak és Európának”

– fogalmazott az akkori házelnök.

2010-ben köztársasági elnökként Sólyom László üdvözölte a nemzeti összetartozás napját. „Ideje volt már,

hogyha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével”

– emelte ki.

Trianon a mai napig meghatározza a mindenkori magyar kormányok működését és ez még nagyon sokáig így lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Romsics Ignác történész. „Magyarországon csak mintegy kétharmada maradt a magyaroknak, több mint egyharmaduk a szomszédos országba került. Ez 1920-ban több mint hárommillió ember volt, még ma is több mint kétmillió. Ettől egyetlen magyar kormánynak sem lehet függetlenednie.

Nemcsak emberekről volt szó, hanem területekről, nyersanyagokról, kulturális emlékekről – ezek szintén mai napig ható tényezők”

– fejtette ki.

„Lehetett akkor úgy viszonyulni, hogy az egész úgy, ahogy van egy oktroj és mindent vissza – a két háború között hallottunk ilyesmit. Lehetett úgy viszonyulni 1945 és a 80-as évek vége között, hogy nem vagy minimálisan beszélünk róla – az akkori tankönyvekből ezek az adatok jórészt hiányoztak is. A rendszerváltás óta is eltelt már közel harminc év, és ez egy pluralista társadalom, ennek megfelelően a Trianonnal kapcsolatos vélemények is különbözőek” – magyarázta a történész az eseményhez való különböző viszonyokat.

A trianoni békediktátum a mai napig sok munkát ad a történészeknek. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 nevű Kutatócsoportja évek óta vizsgálja ezt a témát – mondta az InfoRádióban Ablonczy Balázs, az akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Megjegyezte: vannak olyan nagyhatalmak és környező országok, amelyeknek a békekonferencián történő résztvételéről igen keveset tudunk. Így például nincsenek ismereteink arról, hogy Olaszország, Japán és az Egyesült Államok mit gondolt a Közép-Európában létrejövő határokról.

„Az elszakított területekről nagyjából négyszázezer-ötszázezer ember menekült el, akiknek a sorsáról nagyon keveset tudunk”

– tette hozzá a szakértő, aki azt is elmondta, hogy a kutatás végére lesz 8-10 olyan kötet, melyek között lesznek forrásgyűjtemények, monográfiák és idegennyelvű kötetek is.

Mint minden évben, idén is több rendezvényt tartanak az Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan a trianoni határokon belül és azokon kívül is. Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára egy brassói rendezvényen vett részt. „A békediktátum a magyarság számára azt jelenthette volna, hogy a magyarságot el akarják törölni a föld színéről” – fogalmazott az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy ez a szándék nem hozott eredményt, hiszen a magyar nép „az elmúlt 100 évben megerősödött”.

A trianoni békeszerződésről az Országgyűlés tagjai is megemlékeznek a törvényhozás mai plenáris ülésén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×