eur:
412.38
usd:
395.95
bux:
79492.85
2024. december 23. hétfő Viktória
A versailles-i kastély parkjában álló Nagy Trianon-palota Cotelle-terme, amelyben az I. világháború után, 1920. június 4-én aláírták a Magyarország sorsát megpecsételő trianoni bészerződést. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a békeszerződés aláírásának 91. évfordulója alkalmából a palota előtt emlékgyűlést tartott, amelyen százötven, Magyarországról és Nyugat-Európából érkezett magyar vett részt.
Nyitókép: Venczel Katalin

A magyarság végét jelenthette volna Trianon

Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja. 98 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amely miatt Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát és lakosságának egyharmadát.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt kezdeményezésére fogadta el azt a törvényt, amely június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 2010. június 4-én emlékülést tartott a törvényhozás, amelynek akkor még Schmitt Pál volt az elnöke.

„Nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kívánunk szomszédainknak és Európának”

– fogalmazott az akkori házelnök.

2010-ben köztársasági elnökként Sólyom László üdvözölte a nemzeti összetartozás napját. „Ideje volt már,

hogyha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével”

– emelte ki.

Trianon a mai napig meghatározza a mindenkori magyar kormányok működését és ez még nagyon sokáig így lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Romsics Ignác történész. „Magyarországon csak mintegy kétharmada maradt a magyaroknak, több mint egyharmaduk a szomszédos országba került. Ez 1920-ban több mint hárommillió ember volt, még ma is több mint kétmillió. Ettől egyetlen magyar kormánynak sem lehet függetlenednie.

Nemcsak emberekről volt szó, hanem területekről, nyersanyagokról, kulturális emlékekről – ezek szintén mai napig ható tényezők”

– fejtette ki.

„Lehetett akkor úgy viszonyulni, hogy az egész úgy, ahogy van egy oktroj és mindent vissza – a két háború között hallottunk ilyesmit. Lehetett úgy viszonyulni 1945 és a 80-as évek vége között, hogy nem vagy minimálisan beszélünk róla – az akkori tankönyvekből ezek az adatok jórészt hiányoztak is. A rendszerváltás óta is eltelt már közel harminc év, és ez egy pluralista társadalom, ennek megfelelően a Trianonnal kapcsolatos vélemények is különbözőek” – magyarázta a történész az eseményhez való különböző viszonyokat.

A trianoni békediktátum a mai napig sok munkát ad a történészeknek. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 nevű Kutatócsoportja évek óta vizsgálja ezt a témát – mondta az InfoRádióban Ablonczy Balázs, az akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Megjegyezte: vannak olyan nagyhatalmak és környező országok, amelyeknek a békekonferencián történő résztvételéről igen keveset tudunk. Így például nincsenek ismereteink arról, hogy Olaszország, Japán és az Egyesült Államok mit gondolt a Közép-Európában létrejövő határokról.

„Az elszakított területekről nagyjából négyszázezer-ötszázezer ember menekült el, akiknek a sorsáról nagyon keveset tudunk”

– tette hozzá a szakértő, aki azt is elmondta, hogy a kutatás végére lesz 8-10 olyan kötet, melyek között lesznek forrásgyűjtemények, monográfiák és idegennyelvű kötetek is.

Mint minden évben, idén is több rendezvényt tartanak az Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan a trianoni határokon belül és azokon kívül is. Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára egy brassói rendezvényen vett részt. „A békediktátum a magyarság számára azt jelenthette volna, hogy a magyarságot el akarják törölni a föld színéről” – fogalmazott az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy ez a szándék nem hozott eredményt, hiszen a magyar nép „az elmúlt 100 évben megerősödött”.

A trianoni békeszerződésről az Országgyűlés tagjai is megemlékeznek a törvényhozás mai plenáris ülésén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

A gyász ellenére az élet megy tovább. Olyannyira, hogy a péntek esti szörnyű terrortámadás után szerte az országban továbbra is nyitva tartanak a karácsonyi vásárok. A hangulat azonban jó ideig aligha lesz olyan, mint az öt halálos áldozatot és több mint 200 sérültet követelő gázolásos merénylet előtt volt.
VIDEÓ
Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony, vele együtt pedig valóságos adatdömpinggel indult a hét a tőzsdéken. Reggel a magyar makrogazdasági adatok domináltak, de érkezett az Egyesült Királyság harmadik negyedéves folyó fizetési mérlege is, majd délután a Chicagói Fed-index és egy amerikai fogyasztói bizalmi mutató került a figyelem középpontjába. Ázsiában jó hangulatban telt a kereskedés reggel, Európában hol mínuszba, hol pluszba fordultak az irányadó indexek napközben, míg az amerikai tőzsdék a nyitás után nem sokkal lefelé vették az irányt. A magyar tőzsde felülteljesítő volt, a nap kétségkívül legfontosabb tőzsdei sztorija a Gránit Bank részvényeinek debütálása volt a BÉT-en.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 14:20
×
×
×
×