eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az április 8-i országgyűlési választásra leadott levélszavazatokat tartalmazó urna a kolozsvári főkonzulátuson 2018. március 26-án. Ettől a naptól és csak személyesen vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A 118 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni a szavazási levélcsomagot. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.
Nyitókép: Biró István

Hidvéghi: a Fideszt érte a legnagyobb sérelem a szavazatok összesítése során

A Fideszt érte a legnagyobb sérelem a szavazatok összesítése során, a Kúria döntésével elvettek a párttól feltételezhetően több ezer szavazatot és egy parlamenti mandátumot - mondta Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója csütörtökön.

Hidvéghi Balázs szerint az Alkotmánybíróság csütörtökön kimondta, hogy a Kúria döntése "jogsértő és törvénytelen" volt. Ezzel a Kúria egy, feltehetően a Fidesz által elnyert mandátumot gyakorlatilag elvett a párttól - fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: több ezer szavazatot nem vettek figyelembe a választási eredmények megállapításánál, amelyeket ha figyelembe vettek volna, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy eggyel több parlamenti mandátumot szerzett volna a Fidesz.

A kommunikációs igazgató délután a közmédiának nyilatkozva felidézte: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint több mint négyezer levélszavazatot nem vettek figyelembe és érvénytelennek nyilvánítottak a voksok összesítésekor arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos borítékban küldték vissza, nem pedig az NVI által küldött borítékban.

A témáról az Origo azt írta, hogy az Alkotmánybíróság döntött a kérdésről, határozatában megállapítva: "Nincs tehát olyan jogszabályi rendelkezés a Ve.-ben (választási törvény - a szerk.), amely akár a kiküldött válaszboríték vagy a biztonsági csík kötelező alkalmazását előírná, vagy ezek mellőzéséhez kifejezetten az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzné. Nem szerepel a Ve.-ben olyan jogi korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott, és amelynek révén a más borítékban küldött szavazatokat arra hivatkozva nyilvánította érvénytelenné, hogy az ilyen borítéknál a sérülés hiánya nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy felveti az alaptörvény-ellenesség kételyét,

hogy a Kúria megkísérelte a Ve-t kiegészíteni azáltal, hogy "a Ve. által nevesített 'nem lezárt boríték' fogalmába beletartozónak tekinti mind a sérült, mind a sérülés hiányát nem igazoló sima borítékot".

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság értékelése szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság nem illetékes, mert nem „ténybíróság”.

Így a több, mint négyezer levélszavazat és a Fidesz egy mandátuma annak ellenére elveszett, hogy a Kúria döntése nem felelt meg a törvényeknek - írta a portál.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×