Infostart.hu
eur:
385
usd:
327.18
bux:
109948.59
2025. december 15. hétfő Valér
Az április 8-i országgyűlési választásra leadott levélszavazatokat tartalmazó urna a kolozsvári főkonzulátuson 2018. március 26-án. Ettől a naptól és csak személyesen vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A 118 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni a szavazási levélcsomagot. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.
Nyitókép: Biró István

Hidvéghi: a Fideszt érte a legnagyobb sérelem a szavazatok összesítése során

A Fideszt érte a legnagyobb sérelem a szavazatok összesítése során, a Kúria döntésével elvettek a párttól feltételezhetően több ezer szavazatot és egy parlamenti mandátumot - mondta Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója csütörtökön.

Hidvéghi Balázs szerint az Alkotmánybíróság csütörtökön kimondta, hogy a Kúria döntése "jogsértő és törvénytelen" volt. Ezzel a Kúria egy, feltehetően a Fidesz által elnyert mandátumot gyakorlatilag elvett a párttól - fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: több ezer szavazatot nem vettek figyelembe a választási eredmények megállapításánál, amelyeket ha figyelembe vettek volna, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy eggyel több parlamenti mandátumot szerzett volna a Fidesz.

A kommunikációs igazgató délután a közmédiának nyilatkozva felidézte: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése szerint több mint négyezer levélszavazatot nem vettek figyelembe és érvénytelennek nyilvánítottak a voksok összesítésekor arra hivatkozva, hogy azokat hagyományos borítékban küldték vissza, nem pedig az NVI által küldött borítékban.

A témáról az Origo azt írta, hogy az Alkotmánybíróság döntött a kérdésről, határozatában megállapítva: "Nincs tehát olyan jogszabályi rendelkezés a Ve.-ben (választási törvény - a szerk.), amely akár a kiküldött válaszboríték vagy a biztonsági csík kötelező alkalmazását előírná, vagy ezek mellőzéséhez kifejezetten az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzné. Nem szerepel a Ve.-ben olyan jogi korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott, és amelynek révén a más borítékban küldött szavazatokat arra hivatkozva nyilvánította érvénytelenné, hogy az ilyen borítéknál a sérülés hiánya nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy felveti az alaptörvény-ellenesség kételyét,

hogy a Kúria megkísérelte a Ve-t kiegészíteni azáltal, hogy "a Ve. által nevesített 'nem lezárt boríték' fogalmába beletartozónak tekinti mind a sérült, mind a sérülés hiányát nem igazoló sima borítékot".

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság értékelése szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság nem illetékes, mert nem „ténybíróság”.

Így a több, mint négyezer levélszavazat és a Fidesz egy mandátuma annak ellenére elveszett, hogy a Kúria döntése nem felelt meg a törvényeknek - írta a portál.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bár az áprilisi és az augusztusi tárgyalások nem hoztak valódi áttörést, most ígéretesnek tűnnek a fejlemények. Ukrajna biztonsági garanciák mellett hajlandó lemondani a NATO-tagságról. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, mielőtt vasárnap Berlinben tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok kormányzati delegációjával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×