Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.61
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Járművek várakoznak 2018. január 6-án az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pont közelében, ahol a megnövekedett forgalom miatt hat kilométeres torlódás alakult ki.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Meglepő adatok az útdíjról

A megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszerből származó bevétel csaknem 12 százalékkal nőtt tavaly az egy évvel korábbihoz képest, meghaladta a bruttó 221 milliárd forintot, ennek több mint 51 százalékát a külföldi úthasználók fizették be - mondta Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) igazgatóságának elnöke.

Kiemelte, hogy a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes HU-GO e-útdíj rendszer bevétele dinamikusan nőtt, az év közben megemelt költségvetési elvárást is felülteljesítette bruttó 4,7 milliárd forinttal tavaly.

A növekedés oka a díjköteles úthálózat forgalmának erősödése, valamint a fizetős útszakaszok körének bővülése - jelezte Bartal Tamás. Hozzátette: Magyarország tranzit ország, ezért fontos, hogy az átutazók arányos részt vállaljanak az úthálózat fenntartási és fejlesztési költségeiből.

Börzsei Tibor, a NÚSZ vezérigazgatója elmondta: a 2013. július 1-jén bevezetett HU-GO rendszerben 91 ezer ügyfelet tartanak nyilván, csaknem 20 százalékkal többet az egy évvel ezelőttinél,

a regisztrált gépjárművek száma egy év alatt 280 ezerről mintegy 338 ezerre nőtt.

Bartal Tamás hangsúlyozta, a díjköteles úthálózat forgalmának erősödése összhangban van az ország gazdasági növekedésével.

Az idei tapasztalatokról szólva ismertette, április közepéig bruttó 64 milliárd forint volt a befizetett e-útdíj összege, ami 5,5 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az erre az évre tervezett bevételt is jelentősen, mintegy 6 milliárd forinttal meghaladhatja a befizetett e-útdíj - jelezte.

A személygépkocsikra, kisteherautókra és buszokra érvényes e-matrica, valamint a nagyteherautókra vonatkozó e-útdíj bevétele 2013-tól idén március közepére együttesen meghaladta a nettó 1000 milliárd forint költségvetési bevételt - összegezte Bartal Tamás.

A külföldi úthasználókról elmondta, tavaly is a román rendszámú teherjárművek voltak a legtöbben, 40 százalékos aránnyal vezették a listát, ezt követték a lengyel, a bolgár, a szlovák és a szerb jelzésű teherjárművek.

Börzsei Tibor ismertette: lassuló mértékben, de tovább nőtt a fedélzeti eszközök (OBU) használati aránya. A legfrissebb adatok szerint a járművekhez kötött fedélzeti egységek száma átlépte a 204 ezret a tavalyi 167 ezerről indulva.

Az áprilisi adatok alapján a bevallások csaknem 87 százaléka fedélzeti egységek segítségével történik, míg 2017 elején ez az arány 84 százalék alatt volt. A külföldi teherfuvarozók 77,4 százaléka, a belföldi teherfuvarozóknak pedig 98,1 százaléka használ fedélzeti eszközt a bevalláshoz. Az OBU elterjedésével a viszonylati jegyek értékesítéséből egyre kevesebb bevétel folyik be - mondta a vezérigazgató.

Börzsei Tibor kitért arra is, a hat munkanapos múlt hét volt az e-útdíj rendszer fennállásának legerősebb hete, a bevétel meghaladta a 4,9 milliárd forintot, ennek csaknem 88 százaléka fedélzeti eszközön keresztül folyt be.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×