Infostart.hu
eur:
387.45
usd:
330.48
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Résztvevő a disznóból készült kolbászokat szagolja az I. Nyírségi Disznótoros Fesztiválon a Nyíregyházához tartozó Sóstói Múzeumfaluban 2018. február 17-én.
Nyitókép: Balázs Attila

Túl sok élelmiszert pazarlunk

A világ jóléti társadalmaiban súlyos probléma az élelmiszer pazarlás. Egy átlagos magyar család például évente 50 ezer forintnyi ennivalót dob ki. Ennek megakadályozása érdekében indított programot `Maradék nélkül!` címmel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A program vezetője Kasza Gyula azt mondja, hogy azok a fogyasztók, akik maguk is előállítanak élelmiszert, jobban megbecsülik azt.

Kasza Gyula, a Maradék nélkül program vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy egy átlagos nyugat-európai, vagy amerikai háztartás számára az élelmiszercélú kiadások szinte fel sem tűnnek a háztartás költései között, 10-11%-ot költenek élelmiszerre. Magyarországon nem ennyire jó a helyzet, itthon ennél többet, 25-30%-ot költünk.

Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek körülbelül harmada a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 68 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként, éves szinten - derül ki a Maradék Nélkül program honlapjáról.

Miért pazarlunk, és mi lehet a megoldás?

Kasza Gyula szerint egészen más életmódot élünk most, mint néhány évtizeddel ezelőtt, például

"a legtöbb fogyasztó ma már nem tart közvetlen kapcsolatot az élelmiszerelőállítás lépéseivel, kiveszőben van a háztáji állattartás, és kerti gazdálkodás.

Azok a fogyasztók, akik önmaguk állítják elő az élelmiszert, vagy csak tartósítanak otthon, jobban megbecsülik az ételeket, és kevesebb hulladék termelődik náluk" - tette hozzá.

De vajon jó lenne, ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk?

"Legyünk őszinték, ez azt jelentené, hogy kevesebb élelmiszert vásárolnának meg a fogyasztók a boltokban. A NÉBIH javaslata, hogy azt a pénzt, amit eddig felesleges élelmiszerekre költöttük, ugyanúgy költsük élelmiszerre, csak minőségi termékekre.

"Vagyis az a célunk, hogy a mennyiség helyett egy minőségi fogyasztás irányába tereljük a hazai fogyasztókat is"

- hangsúlyozta Kasza Gyula.

A "Maradék nélkül" című program célja, hogy tudatosítsa a vásárlókban, hogy hogyan tehetnek többet a környezetükért, a tudatos és biztonságos élelmiszervásárlás, tárolás és kezelés segítségével.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×