Infostart.hu
eur:
373.58
usd:
340.25
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Kutatják, hogyan zajlott a megtorlás a Kádár-rendszerben

Kutatják, hogyan zajlott a megtorlás a Kádár-rendszerben

Az 1956-os forradalom leverése utáni kádári megtorlás rendszere kevéssé ismert az emberek előtt, az erről szóló dokumentumok és források kutatása jelenleg is tart - hangsúlyozta Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, aki A terror hétköznapjai címmel tartott előadást.

1956-os forradalmat követő megtorlás időszakának forrásai korábban nehezebben voltak hozzáférhetők – mondta a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a feldolgozásuk jelenleg is tart.

„Szeretnénk, ha képet kaphatnánk arról, hogy a kádári hatalom miként használta fel a jog eszközeit, hogy megfélemlítse a magyar társadalmat az 1956 után, hogyan próbálta kriminalizálni azzal, hogy köztörvényes bűncselekmények miatt vont felelősségre politikai ellenfeleket.”

Mikó Zsuzsanna hozzátette, igyekeznek felmérni, mekkora mértékű volt a megtorlás, hány emberrel szemben indultak eljárások Magyarországon.

„A korábbi kutatások csak a bíróságok által a pártvezetés számára összeállított statisztikai adatokkal tudtak dolgozni. Az eredeti levéltári források feldolgozása során már jelentősen eltérések látszanak. A szakirodalomban általában az szerepel, hogy körülbelül 26 ezer személlyel szemben indult eljárás 1956 és 1963 között, 13 ezer ellen ítéletet is hoztak. A megyei népbírósági tanácsok iratanyagának feldolgozása azt mutatja, hogy akár 50 ezer fölött is lehet az eljárások száma.”

A levéltár főigazgató-helyettese hozzátette, feltárják, mi az oka a különbségnek és azt is, milyen típusú bűncselekmények miatt vonták felelősségre az embereket. Mikó Zsuzsanna hozzátette, ez az áldozatok kárpótlása miatt is fontos.

„Annak feltárása is folyamatban van, hogy kik – bírák, ügyészek - vettek részt az eljárásokban."

Fontos lenne, hogy a magyar társadalom ezeknek tudatában gondoljon a kádári rendszerre, amihez sokszor pozitív érzelmek társulnak, miközben egy széleskörű megtorló rendszerre épült - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×