"Pozitív változás történt az építőanyagok újrahasznosításában az utóbbi hat-nyolc évben" – közölte a Magyar Időkkel a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának a vezetője. Lenkei Péter elmondta: ez fontos lépés a bányászati tevékenység során keletkező természeti károk, például a tájsebek kialakulásának megelőzésében is.
"Útépítéseknél már egyenesen bűnnek számít közvetlenül a bányából kitermelt nyersanyagot használni. A vállalkozók is behoztak új berendezéseket, és a nagyrészt 2010 után született jogszabályok is kötelezik az útépítőket arra, hogy újrahasznosított anyagokat dolgozzanak be" – mutatott rá a természetvédelmi mérnök.
"A környezetvédelmi engedélyek azt is előírják, hogy a cégeknek helyre kell hozniuk az általuk okozott természeti kárt, ám gyakran előfordul, hogy mielőtt rekultiválnák a területet, a társaság csődbe megy" – fogalmazott Lenkei Péter. Hozzátette: időnként az is problémát okoz, hogy a vállalatok nem az előírásoknak megfelelően teljesítik a helyreállítási kötelezettségeiket. Egyes vélemények szerint
akár százötven évig is eltarthat a tájsebek megszüntetése.
A környezetvédelmi szakember elmondta: a legtöbb rekultivációt a természet végzi el, de a közterületen kialakult illegális szemétlerakókat például köteles felszámolni az érintett önkormányzat. Lenkei Péter hozzátette: a tájsebek kialakulásának szempontjából az egyik legnagyobb problémát a kavicsbányák jelentik. A tevékenység során keletkezett 20-30 méter mély gödröket esetenként bontási törmelékkel töltik fel, a tapasztalat azt mutatja, ebbe veszélyes hulladék is keveredhet, ez pedig a vízbázisra lehet katasztrofális hatással.
Lenkei Péter elmondta, Magyarországon több tízezerre tehető a tájsebek száma, szinte minden települést érint a probléma. A Bükk hegységben elhelyezkedő Bélkő ma is éktelenkedő tájseb, ahol a cementgyár működése miatt ritka, védett fajok is eltűntek, de hasonló tájsebet okoz a váci cementgyár bányászata vagy a Gömör–Tornai-karszton a határ melletti tornai cementgyár – közölte a szakember.
Tájseb lehet egy felhagyott gyár vagy létesítmény, a bányászati meddőhányók és zagyterek, hulladéklerakók, az ország területén sok ilyen éktelenkedik, ezek felszámolása óriási teher, a kialakulásuk megelőzése egyszerűbb lenne. Elmondta: értelmezésében tájseb egy elhagyott település vagy akár egy túl szélesre dózerolt földút is.
A rekultivációra fordított források egy részét az önkormányzatok állják, de több bányát, például az egykori csobánkai kőbányát uniós pályázati pénzből illesztik a tájba – számolt be a szakember. Hozzátette, hogy a helyreállítás költségei akár milliárdos nagyságrendűek is lehetnek - írja a Magyar Idők.