Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kitörhetett volna a harmadik világháború

Kitörhetett volna a harmadik világháború

Az Indiana Egyetem docense szerint akár a harmadik világháború is kitörhetett volna, ha az Egyesült Államok beavatkozik az 1956-os magyar eseményekbe. Borhi László történész az InfoRádiónak azt mondta, a Szovjetuniónak szüksége volt Magyarországra.

1956. október 30-án úgy döntött a szovjet vezetés, hogy tárgyalásokat kezdeményez a budapesti kormányzattal, október 31-én pedig ennek ellenkezőjéről határozott, és fegyveres erővel kívánt véget vetni a magyarországi eseményeknek – mondta a történész.

Az éles váltás oka egyrészt, hogy a pártház ostromát Moszkvában úgy jelentették, hogy már kommunistákat is gyilkolnak, és a magyar kormány nem ura a helyzetnek. Továbbá október 31-én reggel a brit és francia erők bombázni kezdték a Szuezi-csatornát, közben az izraeli csapatok megtámadták Egyiptomot. A szovjet vezetés attól tartott, hogy ezzel elvesztik a Közel-Keletet, így még nagyobb veszteségnek tartották volna Magyarország feletti uralom esetleges elbukását.

A történész szerint kényszerűségből ismerték el nyugati államok a Szovjetunió kelet-európai uralmát, hiszen a nagyhatalom a háború után olyan katonai helyzetben volt, melynek köszönhetően erőfölényét nem lehetett megkérdőjelezni. Amerikai beavatkozásra azért nem kerülhetett sor, mert pontosan tudták, hogy amennyiben ezt megkísérlik, a – nukleáris harcokba forduló – harmadik világháború kitörését kockáztatják. A Szovjetunió harc nélkül nem ismerte volna el Magyarország semlegességét, hiszen az ország feletti hatalom elvesztése az egész birodalom bizonytalanságát – talán széthullását is – jelentette volna. A vasfüggöny mögötti területek birtoklása volt az unió világhatalmi státuszának záloga.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×