eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Kitörhetett volna a harmadik világháború

Kitörhetett volna a harmadik világháború

Az Indiana Egyetem docense szerint akár a harmadik világháború is kitörhetett volna, ha az Egyesült Államok beavatkozik az 1956-os magyar eseményekbe. Borhi László történész az InfoRádiónak azt mondta, a Szovjetuniónak szüksége volt Magyarországra.

1956. október 30-án úgy döntött a szovjet vezetés, hogy tárgyalásokat kezdeményez a budapesti kormányzattal, október 31-én pedig ennek ellenkezőjéről határozott, és fegyveres erővel kívánt véget vetni a magyarországi eseményeknek – mondta a történész.

Az éles váltás oka egyrészt, hogy a pártház ostromát Moszkvában úgy jelentették, hogy már kommunistákat is gyilkolnak, és a magyar kormány nem ura a helyzetnek. Továbbá október 31-én reggel a brit és francia erők bombázni kezdték a Szuezi-csatornát, közben az izraeli csapatok megtámadták Egyiptomot. A szovjet vezetés attól tartott, hogy ezzel elvesztik a Közel-Keletet, így még nagyobb veszteségnek tartották volna Magyarország feletti uralom esetleges elbukását.

A történész szerint kényszerűségből ismerték el nyugati államok a Szovjetunió kelet-európai uralmát, hiszen a nagyhatalom a háború után olyan katonai helyzetben volt, melynek köszönhetően erőfölényét nem lehetett megkérdőjelezni. Amerikai beavatkozásra azért nem kerülhetett sor, mert pontosan tudták, hogy amennyiben ezt megkísérlik, a – nukleáris harcokba forduló – harmadik világháború kitörését kockáztatják. A Szovjetunió harc nélkül nem ismerte volna el Magyarország semlegességét, hiszen az ország feletti hatalom elvesztése az egész birodalom bizonytalanságát – talán széthullását is – jelentette volna. A vasfüggöny mögötti területek birtoklása volt az unió világhatalmi státuszának záloga.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Veszélyes csapda egy államnak belföldre eladósodnia

Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×