Kik szegnek meg több szabályt, illetve ami még érdekesebb, kik okoznak több balesetet? Van-e értelme bringásról, autósról, Kraz-sofőrről beszélni, vagy inkább idióták és normálisok között szakad ketté a közlekedő tömeg? Egyáltalán van ennek jelentősége? Próbáljuk meg kihámozni a KSH tengernyi adata közül a tutit - írja a vezess.hu.

forrás: ksh.hu

A fővárosban 2015-ben nagyjából 600 ezer autó közlekedett, hogy a baleseti statisztikákat össze lehessen hasonlítani, tudni kéne azt is, hogy hány kerékpárossal számolhatunk Budapesten? Jó kérdés, amire még a Magyar Kerékpárosklub sem tudott pontos választ adni. Ugyan weboldalukon több fővárosi forgalom-, illetve bicikliszámláló által mért adat megtalálható, de ezek csak egy-egy, jellemzően biciklisek által különösen kedvelt útszakasz bringaforgalmát mérik.

2014-ben a BKK forgalomszámlálása szerint az Andrássy úton az ott közlekedők több mint 12 százaléka volt kerékpáros. Mondjuk, nem derül ki, hogy ez nyári vagy téli hónap adata, de joggal tippelhetjük, hogy ez bringás szempontból egy erősebb időszak volt. Ember legyen a talpán, aki ez alapján megtippelné, mennyien bringáznak a fővárosban. Végül a Wikipedia segített, ott ez áll: „becslések és helyi mérések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya”. na, ez már valami, legalább lehet vele számolni.

Nézzük gyorsan a baleseteket. Az nem annyira meglepő, hogy az összes hazai baleset közül a legtöbbet – 62 százalékot – az autóvezetők okozzák, hiszen ők vannak a legtöbben. A második helyen viszont a kerékpárosok találhatók – 11 százalékkal -, megelőzve a teherautó-vezetőket, motorosokat és a legbiztonságosabban közlekedő buszsofőröket, akik a balesetek mindössze 1 százalékáért felelősek.

Mit jelent ez a fővárosban, ahol 2015-ben összesen 3545 baleset szerepel a statisztikában, ebből 2274-et okozott autós és 231-et kerékpáros, ami kis kerekítéssel tízszeres különbség. Viszont közel nem tízszer, hanem ötvenszer, százszor annyi autós van az utakon, mint bringás, ami rögtön árnyalja a képet és kiderül, hogy arányaiban sokkal több baleset szárad a bringások lelkén, mint az autósokén. Az ittasan okozott balesetek aránya pedig még ennél is rémisztőbb, az autósok 845, míg a kerékpárosok 381 ittasan elkövetett balesetért felelősek.

forrás: ksh.hu

De miért ennyire rossz a statisztika?

Az, hogy a bringások több balesetet okoznak, mint az autósok, az akár még érthető is lehetne. Nekik nem kell beszámolni arról, hogy ismerik a KRESZ-t, nincs jogosítványuk sem – bár ez nem feltétlenül van így, hisz rengetegen autót is vezetnek –, és az azonosíthatatlanság miatt még az ismert szabályokat is nagyobb rugalmassággal kezelhetik, mint a kamerák képei alapján utolérhető, felelősségre vonható, rendszámmal is rendelkező egyéb járművek vezetői. Lehet álszenteskedni, hogy én bezzeg sosem megyek át piroson bringával sem, de azért ne várjuk, hogy ezt el is higgyük. Nincs olyan bringás, aki egy teljesen indokolatlan, kihalt utcában útját álló piroson még nem ment volna át, amit autóval már biztos nem tenne meg.

“Jó, de az autós meg nem ad elsőbbséget”

Kérdés, kinek hol van elsőbbsége. A biciklisnek zebrán áttekerve sajnos nincs, ellenben, ha leszáll és tolja a bringát, akkor gyorsan átminősíti magát gyalogosnak és rögtön övé az elsőbbség. De rengeteg olyan hibrid átkelőhely is van, ahol egymás mellett megy a gyalogos és a bringás sáv. Itt az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a bringaútról érkező kerékpáros kap egy háromszöget, így ha nyeregben marad, akkor neki kell elsőbbséget adnia, ha viszont leszáll és áttolja a bringát, akkor neki adnak elsőbbséget.

Aki úgy érzi, vannak sötét foltok a bringás KRESZ-tudásában, az bátran nézzen szét a Magyar Kerékpárosklub weboldalán.