eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Bíróság elé kerül a CEU-ügy

Az Európai Bíróság elé kerül a CEU-ügy

Előző válaszánál is keményebb hangnemben utasította vissza a kormány az Európai Bizottság felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos figyelmeztetését.

A kormány válasza után a harmadik szakaszába léphet a testület által indított kötelezettségi eljárás, és az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy – értesült a hvg.hu.

A Velencei Bizottság pénteki bírálatára adott válaszával egy időben az Európai Bizottságnak is hasonló hangnemű reagálást küldött a kormány a CEU-törvénnyel kapcsolatban.

A kormány továbbra is azzal érvel: nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát a felsőoktatási törvény módosítása, ezért nem is hajlandó változtatni az áprilisban elfogadott törvényen.

Az Európai Bizottság még április végén írt a kötelezettségszegési eljárás első szakaszának számító figyelmeztető levelet a kormánynak, mert álláspontja szerint a törvénymódosítás indokolatlanul nagy terhet ró a külföldi egyetemekre Magyarországon, noha a magánkézben lévő oktatási intézményekre is vonatkozó európai uniós irányelv szerint a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben szabad korlátozni.

A bizottság szerint túlzott korlátozásnak számít, hogy meg akarják szabni, mi lehet az egyetem neve, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót.

A kormány első, május végi válaszában lesöpörte a biztosság aggályait.  

Az Európai Bizottság július közepén ezután a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelentő úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a kormánynak a törvény ügyében, amelynek megválaszolására augusztus 13-ig adott határidőt.

A határidő lejárta előtt, augusztus 11-én kelt levelében a kormány ugyanazzal érvel, mint korábban,

nevezetesen, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon.

Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti. 

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megerősítette hétfőn délelőtt, hogy a kormány megküldte válaszleveleit

az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban, és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak.

A politikus hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között.

 A hvg.hu korábban írt arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a CEU-ról szóló megállapodást hamarosan aláírja New York állammal.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×