Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Megszólalt a kormány a korkedvezményes nyugdíj újbóli bevezetése ügyében

Megszólalt a kormány a korkedvezményes nyugdíj újbóli bevezetése ügyében

A közlekedési szakszervezetek újból harcot kezdtek a korkedvezményes nyugdíj visszaállításáért - értesült a Népszava. Az Orbán-kormány korábbi döntése nyomán 2015 januárjától szűnt meg a buszsofőrök lehetősége, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt menjenek nyugdíjba.

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) vezetősége első körben a nyilvánosság figyelmét akarja felhívni a több mint tízezer hazai autóbuszvezető egészségi állapotára - írja a Népszava. Az  utóbbi években elvégzett számtalan egészségügyi vizsgálat egybehangzóan azt állapította meg, hogy a felgyorsult és megnövekedett forgalom, a folyamatos koncentrált figyelem erős pszichikai megterhelést jelent, ami a fizikai nehézségekkel együtt

csökkenti a buszsofőrök teljesítőképességét.

A 10 500 hazai autóbuszvezető átlagéletkora 49-50 év, és legalább ezren túllépték a 60 éves kort is. Egészségügyi szakértők szerint nem szerencsés, hogy ennél idősebbeket foglalkoztatnak a menetrend szerinti közlekedésben, hiszen fizikai és mentális értelemben is kopnak a dolgozók a nagy megterhelés miatt, miközben emberéletek és sok tízmilliós járművek vannak rájuk bízva. Elkezdődött az ágazat életpályamodelljének kidolgozása, de a dolgozók többsége ennek bevezetését

elképzelhetetlennek tartja a korkedvezmény valamilyen formájának visszaállítása nélkül.

A kérdés napirenden van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egyik bizottságában is, de

a kormány előre kijelentette, hogy a korkedvezményes nyugdíj visszaállításába nem egyezik bele.

Így aztán valójában nem a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról, hanem csak egy egészségügyi ellenőrzési rendszer tervéről tart a vita.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×