eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Megszólalt a kormány a korkedvezményes nyugdíj újbóli bevezetése ügyében

Megszólalt a kormány a korkedvezményes nyugdíj újbóli bevezetése ügyében

A közlekedési szakszervezetek újból harcot kezdtek a korkedvezményes nyugdíj visszaállításáért - értesült a Népszava. Az Orbán-kormány korábbi döntése nyomán 2015 januárjától szűnt meg a buszsofőrök lehetősége, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt menjenek nyugdíjba.

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) vezetősége első körben a nyilvánosság figyelmét akarja felhívni a több mint tízezer hazai autóbuszvezető egészségi állapotára - írja a Népszava. Az  utóbbi években elvégzett számtalan egészségügyi vizsgálat egybehangzóan azt állapította meg, hogy a felgyorsult és megnövekedett forgalom, a folyamatos koncentrált figyelem erős pszichikai megterhelést jelent, ami a fizikai nehézségekkel együtt

csökkenti a buszsofőrök teljesítőképességét.

A 10 500 hazai autóbuszvezető átlagéletkora 49-50 év, és legalább ezren túllépték a 60 éves kort is. Egészségügyi szakértők szerint nem szerencsés, hogy ennél idősebbeket foglalkoztatnak a menetrend szerinti közlekedésben, hiszen fizikai és mentális értelemben is kopnak a dolgozók a nagy megterhelés miatt, miközben emberéletek és sok tízmilliós járművek vannak rájuk bízva. Elkezdődött az ágazat életpályamodelljének kidolgozása, de a dolgozók többsége ennek bevezetését

elképzelhetetlennek tartja a korkedvezmény valamilyen formájának visszaállítása nélkül.

A kérdés napirenden van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egyik bizottságában is, de

a kormány előre kijelentette, hogy a korkedvezményes nyugdíj visszaállításába nem egyezik bele.

Így aztán valójában nem a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról, hanem csak egy egészségügyi ellenőrzési rendszer tervéről tart a vita.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×