„Klasszikus értelemben a köztársasági elnök nem egy politikai felelősséggel tartozó személy, ezért a felelősségre vonásnak az a módja, amivel például a kormányt vagy a minisztereket elvben felelősségre lehet vonni, az rá nem vonatkozik” - tudatta Lövétei István.

Hozzátette: mégis előfordulhat olyan eset, amikor a köztársasági elnök valamiért – nem egészségi vagy más hasonló okok miatt – alkalmatlanná válik a köztársasági elnöki funkciók betöltésére, és teljes mértékben elveszti a parlament bizalmát.

Az alkotmányjogász közölte, hogy

a megfosztási eljárás során a parlament kétharmadának szavazatával kimondhatják a megfosztást,

amivel nem a tisztség szűnik meg, hanem annak a személynek a köztársasági elnöki minősége, akire vonatkozik ez a megfosztási eljárás.

Lövétei István elmondta, hogy a megfosztási eljárást többféle indok miatt kezdeményezhetnek.

Áder János köztársasági elnök ellen a Jobbik kezdeményezett megfosztási eljárást, mert a párt szerint az államfő a plakáttörvény aláírásával méltatlanná vált a posztjára. Az MSZP parlamenti képviselői várhatóan támogatni fogják a javaslatot.

„A jelenlegi javaslat azon alapszik, hogy a köztársasági elnök olyan törvényt írt alá, ami nyilvánvalóan alkotmányellenes. Ennek eldöntése azonban végső soron az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ráadásul az sem elég, ha egy törvény utólag alkotmányellenesnek bizonyul, mert ilyen előfordulhat. Egy olyan törvény is minősülhet alkotmányellenesnek, amely egyébként előzőleg erre senki nem gyanakodott” - fogalmazott az alkotmányjogász.

„Az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az egész helyzet alkotmányosságát és konkrét határozatban kimondja, hogy igaz-e vagy nem”

- mondta.

„Akármilyen konkrét körülményt is sorol fel az Alaptörvény,

a köztársasági elnök megfosztása mégis súlyos politikai ügy kapcsán merülhet fel”

- emelte ki Lövétei István.