Infostart.hu
eur:
378.42
usd:
320.97
bux:
124714.69
2026. február 25. szerda Géza
Megvan, melyik élelmiszerek a legveszélyesebbek

Megvan, melyik élelmiszerek a legveszélyesebbek

Vita robbant ki a növényvédő szerekről. A Greenpeace szerint hiába vannak a vegyi anyagok a határértékek alatt, azok hatása összeadódhat, és együttesen is okozhat megbetegedéseket. A szakmai kamara elnöke ugyanakkor azt mondta, külföldről érkezhetnek olyan termékek Magyarországra, amelyekben az egészségügyi határérték felett van vegyszermaradék, de a fogyasztókra nem ezek a legveszélyesebbek, hanem azok az ízfokozók és egyéb adalékanyagok, amelyekkel telepumpálják az élelmiszereket.

Egy uniós felmérés szerint az európai élelmiszerek csaknem fele növényvédőszer-maradványokat tartalmaz. A minták 97 százalékában az egészségügyi határérték alatt volt a szennyezettség, a többi magas koncentrációban tartalmazott vegyszert, ráadásul többfélét.

Magyarországon évente mintegy kétezer terméket vizsgálnak meg, hogy mennyi bennük a növényvédőszer-maradvány - mondta a Nébih elnök-helyettese. Jordán László hozzátette: a primőrök és a paprika a legkockázatosabbnak tekinthető termék. Azokra a növényvédőszer-maradványokra koncentrálnak, amelyek Magyarországon forgalomban vannak, vagy amelyek a környező országokból bekerülhetnek. 2015-ben a minták 40 százaléka, 2016-ban a minták 46 százaléka volt mentes a növényvédő szerek maradványaitól.

Az egészségügyi határérték mindig nagyságrendekkel nagyobb, mint a technológiai határérték. A primőröknél és a paprikánál látnak nagyobb kockázatot, ezeknél nagyobb mennyiségű mintavételt végeznek.

A szakember szerint a vásárló is sokat tehet a kockázatok csökkentése érdekében. Így például ne vásároljon ellenőrizetlen helyről, például parkolóban csomagtartóból vagy aluljáróban. Ezek nem mentek át a hatósági ellenőrzési láncon, akár az előállítás, akár az árusítás helyén. Ezeket a termékeket az európai élelmiszerjog nem engedi élelmiszerként forgalomba hozni.

Együttes hatás

A Greenpeace kelet-közép-európai vegyianyag-szakértője szerint a határértékek nem mindig tudják garantálni, hogy az élelmiszerek biztonságok legyenek.

„A határértékek csak egy-egy anyagra vonatkoznak, és nem veszik figyelembe azt, hogy mikor egyszerre több növényvédőszer-maradék van jelen, azok együttesen másként hathatnak.

A hatásuk összeadódhat, felerősíthetik egymást”

- mondta Simon Gergely, megemlítve egy kutatást, amely szerint minden harmadik termék többfajta anyagot tartalmaz.

A szakértő szerint még mindig túl sok olyan vegyszer van jelen az európai piacon, amelyek egészségi kockázatot jelentenek, noha a hormonrendszert károsító növényvédő szereket 2014-en ki kellett volna vonni.

„A szerek főleg a magzatokat, terhes nőket és kisgyerekeket károsítják. Ezek hatására

sokkal gyakrabban alakul ki emlőrák és hererák,

és az elhízással is összefügg a jelenlétük” - hangsúlyozta.

Simon Gergely jelezte, hogy az idegrendszert károsító növényvédő szerek kérdése sincs szabályozva. Több olyan anyagról is tudnak, amelyek a gyerekek agyi fejlődését károsítják, és ennek hatására az intelligencia csökken.

"Ne legyen ellenség"

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke ugyanakkor azt tanácsolja, hogy ne féljünk a növényvédő szerektől.

„Ne tekintsük ezeket ellenségnek.

Az ilyen szerek nélkül nem lenne mit ennünk.

A világ mezőgazdasága nem lenne képes kielégíteni a fogyasztói igényeket, és megfelelő mennyiségben előállítani a növényi termékeket” - mondta Tarczali Gábor, aki szerint másként nem lehet megvédeni a növényi termékeket a károsítóktól.

Kiemelte, hogy megvan a növényvédő szerek felhasználásának biztonságos gyakorlata, amit betartva a megengedett hatóanyag maradék értéke nem káros. Ha ebből mégis több marad, akkor sem a növényvédő szer a bűnös, hanem az, aki felhasználja, nem tartja be a szabályokat, esetleg szaktudás nélkül alkalmazza – tette hozzá.

A kamara vezetője szerint az iparilag előállított élelmiszerekben annyi káros anyag - ízfokozók, adalékanyagok, állományjavító anyagok - található, amelyek sokkal veszélyesebbé teszik az élelmiszereket, több problémát okoznak, mint a növényvédőszer-maradékok.

Beszélt arról is, hogy a külföldről érkezhetnek olyan termékek Magyarországra, amelyekben az egészségügyi határérték felett van vegyszermaradék, de erről a liberális szabadkereskedelem tehet.

Ökológia megoldás

A mezőgazdaságban nincs szükség szintetikus növényvédő szerekre és műtrágyára, a minőségi tömegtermelés ugyanis megvalósítható az ökológiai mezőgazdasági módszerekkel - vallja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

Drexler Dóra az InfoRádiónak elmondta: Ausztriában a mezőgazdasági területek 20 százalék ökológiai, Csehország 12, itthon pedig emelkedés után 4-5 százalékos ez az arány.

Az ügyvezető elismerte, hogy mintegy ötödével kevesebb a terméshozam az ökológiai mezőgazdasági módszerekkel, de

a felvásárlási ár jóval magasabb,

a termékeket kétszer annyiért veszik át.

A biogazdák nem eszköztelenek a kártevőkkel szemben. Ugyanúgy használnak növényvédő szereket, ám ezek biológiai alapúak – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×