Pálffy Ilona arról beszélt, a népszavazási eljárás során több probléma is kiderült, ezeket a választási eljárási törvény módosításával orvosolni lehetett volna, de a Választási eljárási törvény módosításról szóló tárgyalások megrekedtek. Ugyanakkor - tette hozzá - a népszavazási törvény módosításához csak egyszerű többség kell, így lehetőséget lát arra, hogy bizonyos változtatásokat mégis végrehajtson az Országgyűlés.

Mint mondta, indokolt lenne tisztázni a köztársasági elnök és a miniszterelnök, mint népszavazást kezdeményezők jogosítványait, a kampányköltés szabályait és szükséges lenne lerövidíteni a népszavazási kérdések hitelesítésénél a 90 napos kúriai jogorvoslati határidőt.

„Nincs tisztázva, hogy kampányolhat-e köztársasági elnök vagy a kormány,

delegálhatnak-e a választási szervek, hiszen ők nem szervezőként, hanem kezdeményezőként szerepelnek.”

Pálffy Ilona hangsúlyozta, minden népszavazási kezdeményező számára bizonyos kampányköltséget kellene biztosítani. Emellett fontos lenne tisztázni, hogy helyi népszavazás esetén ki jogosult aláírásával támogatni a népszavazási kezdeményezést és ki szavazhat - tette hozzá. Megjegyezte: az sincs jelenleg tisztázva, hogy mikor, és milyen adatok alapján kell megállapítani a helyi népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírások számát.

„Jó lenne, ha a népszavazási törvény helyi népszavazási részét összhangba hoznák az országossal. Például, párhuzamosan lehet-e gyűjteni vagy sem. Vagy az sincs tisztázva, hogy a főváros állandó lakosai és a tartózkodási hellyel rendelkezők és azon belül létező két csoport: akik átjelentkeztek, és akik nem, közül egy népszavazási kezdeményezésnél melyik számot vegyük figyelembe.”

Pálffy Ilona közölte: a tavaly október 2-ai népszavazás lebonyolítására 4 milliárd 950 millió forintot terveztek, de végül 4 milliárd 160 millió forintot költöttek. A 790 millió forint megtakarítás 90 százaléka az NVI szintjén keletkezett.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!