Az LMP-s Schmuck Erzsébet vetette fel az Országgyűlés ülésén, hogy továbbra is megoldatlan a kiégett atomerőművi fűtőelemek tárolása.
„Miként fogja mentesíteni a kormány a következő generációkat az atomerőművi energiatermelés hulladékkezelési költségeitől?” - tette fel a kérdést Schmuck Erzsébet.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter aláhúzta, hogy Magyarország 2004-ben az unió mellett az Euratom-szerződéshez is csatlakozott, ami meghatározza a kiégett fűtőelemek elhelyezésének a rendjét, ennek keretében pedig
2011 óta a nemzetállamoknak arra kell törekedniük, hogy saját maguk oldják meg a hulladék elhelyezését.
„Tekintettel arra, hogy Magyarország ma is megoldja a kiégett fűtőanyag elhelyezését nem Magyarország területén – vannak olyanok, akik szerint ez a legmegnyugtatóbb megoldás -, és arra kell törekednünk, hogy hosszútávon is a kiégett fűtőanyagot Magyarországról elszállítsuk, mint ahogy erre most is van megállapodásunk. Ugyanakkor a kormány elkészítette a kiégett fűtőanyagok, radioaktív hulladékok elhelyezésének nemzeti stratégiáját, ami jóváhagyásra került az Európai Unió által. Szeretném arról tájékoztatni, hogy
egy kutatási folyamat kezdődött el, hogy vajon Magyarországon az elhelyezésnek a feltételei hol és hogyan állnak rendelkezésre”
- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János kitért arra is, hogy Nyugat-Európában sincs egy tagállami atom-hulladék lerakó sem.
„Mindenki máshol helyezi el a kiégett hulladékot – jegyzem meg – a 115 atomerőművel, tehát minden országnak rendelkeznie kell egy ilyen tervvel, de mégis minden ország megoldja, mint ahogy mi is meg fogjuk” - tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azt követően, hogy 2015 áprilisában az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország Oroszországtól vásárolja a Paksi Atomerőmű új blokkjainak működtetéséhez szükséges fűtőanyagot, a tárcavezető azt mondta:
még nem dőlt el, hogy az elhasznált fűtőelemeket Magyarországon helyezik-e el.
„Jelen pillanatban Magyarország számára az a legnagyobb garancia, hogy a Paksból kikerülő használt fűtőanyag az országból kikerül.
Vannak olyan vélemények, hogy ezeket egyszer haza kell hozni Oroszországból
– nem csak az újakat, hanem az elmúlt 30 év használt fűtőanyag-elemeit –, és van egy olyan tudományos nézet és megközelítés, hogy ezeket érdemes volna Magyarországon elhelyezni, tekintettel arra, hogy ezek értéket és lehetőséget képviselnek.
Ezzel a tárcavezető a másodlagos és harmadlagos felhasználás lehetőségére célzott, amit parlamenti felszólalásában is megemlített. Jelenleg a radioaktív hulladékok kezelését az erre alakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. Ennek püspökszilágyi létesítménye a nem-atomerőművi radioaktív hulladékok, a 2012-ben megnyitott bátaapáti létesítménye pedig a Pakson keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését végzi.
A kiégett paksi kazettákat az atomerőmű melletti átmeneti tárolóban helyezik el, mielőtt Oroszországba szállítanák.
Az ezek hosszú távú tárolására is alkalmas atomtemető – kőzettani sajátosságai miatt – a nyugat-mecseki Boda község mellett alakítható ki – a lehetőségről már többször is cikkezett a sajtó. 2015-ben Lázár János úgy vélte, hogy egy ilyen mélyrétegi tároló megépítése akár ezermilliárd forintos beruházást is jelenthet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!