eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Bánki: Demszky lebukott

Bánki: Demszky lebukott

Demszky Gábor volt főpolgármester több kérdésben is "lebukott" a 4-es metró beruházása ügyében - mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a testület ülését követően. A bizottság Aba Botond volt BKV-vezérigazgatót az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról készült elmarasztaló jelentése ügyében hallgatta meg.

Bánki Erik kifejtette: kiderült, hogy a DBR Metro Projekt Kft. Demszky Gábor közvetlen irányításával működött, miközben a volt főpolgármester azt állította, nem rendelkezik érdemi információval a beruházásról.

A beruházás érdemi tervezése 1998-ban, költségvetés hiányában indult meg; ebből később per lett, ezt a kormány a fővárossal szemben megnyerte.

Bánki Erik elmondta: Demszky Gábor 2006-os választási kampányában ismét előkerült a metróépítés, akkor a BKV-nak, illetve a projektet menedzselő DBR Metro Projekt Kft.-nek olyan utasításokat adott, hogy mindenáron haladjanak a beruházással.

A rossz és elhibázott döntések vezettek oda, hogy az előkészítetlen beruházás további "őrült rohamba csapott". Minden döntést Demszky Gábor választási kampánya befolyásolt, és több tízmilliárd forint kötbért fizettek ki, hogy a projekt látványos előrehaladást érjen el - mondta.

Bánki Erik azt mondta,

Demszky Gábor átverte az Európai Bizottságot,

mert nem volt hatástanulmány a 4-es metró utasforgalmáról, az előkészítéssel elvesztegetett idő alatt pedig jelentősen csökkent a BKV utasforgalma, szerinte az 500 ezer fő napi utasforgalom vállalása blöff volt.

Megjegyezte: kiderült az is, hogy 1990-ben még Budapest vezetett a metróhálózat tekintetében a Bécs-Budapest-Prága-Bukarest viszonylatban, 2006-ban viszont már ebben az összehasonlításban Budapest az utolsó helyre került.

A gazdasági bizottság elnöke szerint nem lehet megkerülni az MSZP felelősségét sem, mert az általuk adott főpolgármester-helyettesek is érintettek voltak a BKV-s ügyekben, ezáltal a beruházásban is.

A bizottság a következő ülésén a DBR Metro Projekt Kft. korábbi vezetőit, Gulyás Lászlót és Klados Gusztávot akarják meghallgatni arról, hogy mi történt 2006 és 2010 között, amikor a beruházás költsége 230 milliárd forintról 430 milliárd forintra nőtt - mondta Bánki Erik.

A bizottsági ülésen Aba Botond egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte az OLAF-jelentésben szereplő 59 milliárd forint bírság jó része vitatható. Példaként említette, hogy a BKV alkalmazott független mérnöki ellenőrt.

Az ülés után Volner János, a Jobbik alelnöke elmondta: egyértelműen meg lehet állapítani bizonyos személyek felelősségét. Példaként említette, hogy a főpolgármesteri hivatalban a metróberuházás irányítója az az Atkári János főpolgármester-helyettes volt, aki a közelmúltban Tarlós István főpolgármester főtanácsadója volt. "Ugyanolyan erkölcstelenül folynak a dolgok, mint korábban" - tette hozzá Volner János.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője az ülés után kijelentette: kiderült, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester kabinetje intézte a metróberuházást közvetlenül, de továbbra sincs válasz arra, miért kellett az 50 százalék előleg az Alstom járművek beszerzéséhez. Fontos lenne, hogy a nyomozóhatóságok lépjenek, mutassanak rá, hol folytak el közpénzek a 4-es metró beruházásánál - mondta az LMP politikusa.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×