Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

A magyarok jobban bíznak az EU-ban, mint az olaszok

Hét európai ország, közöttük Magyarország lakosságának az Európai Unióval kapcsolatos elvárásait és félelmeit tárta fel a római képviselőházban kedden bemutatott olasz felmérés, amelyből kiderült, hogy a magyarok jobban bíznak az EU-ban, mint az olaszok, de a migránsválságról azonos a véleményük.

A kilencvenes évek végén az olaszok 73 százaléka bízott az unióban, és ez mostanra 34 százalékra zuhant. Az EU-hoz később csatlakozott államok közül Lengyelországban 62, Magyarországon 60 százalékos a bizalomindex.

Az Európai Biztonsági Obszervatórium nevű olaszországi intézet, valamint két tekintélyes olasz közvélemény-kutató tizedik alkalommal adta ki az európai társadalmi biztonságról és bizonytalanságról készített felmérést Aggodalom és remény között ingadozó Európa - A globális bizonytalanság évtizede címmel. Az adatokat hét országban gyűjtötték: Olaszországon kívül Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, valamint Lengyelországban és Magyarországon.

Az EU alapító dokumentumának tartott Római Szerződés aláírásának közelgő 60. évfordulója előtt az olaszok 82,4 százaléka érzi úgy, hogy az európai egység továbbra is fontos cél, csak "rosszul" valósítják meg. A magyarok 78,4 százaléka válaszolta ugyanezt. Arra a kérdésre, hogy az EU-ban való maradásról szóló esetleges népszavazáson miként szavaznának, a magyarok 23 százaléka válaszolt úgy, hogy kilépne, az olaszoknak pedig 39 százaléka mondta ezt.

Az olaszok és a magyarok körében a legmagasabb, 55 százalék az aránya azoknak, akik az EU-tól erőteljesebb szerepvállalást sürgetnek a migránsválság ügyében, a franciáknál 44, a lengyeleknél 43 százalék az arány. A schengeni határok ellenőrzésének helyreállítását a franciák 54, az olaszok 48 százaléka helyesli, a magyarok esetében ez az arány 23,7 százalékos, miközben 62,6 százalékuk szerint az ellenőrzést csak rendkívüli esetekben kell újra bevezetni.

A felmérés szerint a magyarok az EU legproblémásabb területének a gazdaságot (33,2 százalék), a szolgáltatások minőségét (16,8), a hatékonyságot és a korrupciót (13,7), valamint a migrációt tartják (11).

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×